Bátorság, boldogság, szerelem… minden csak relatív

Adott egy több sebből vérző, sok éve tartó látszatházasság. Rideg. Intimitás nélküli. A saját utadat járod. A munka-gyereknevelés-háztartás szürke mókuskerekét hajtod évek óta. Nem vagy már nő. Semmi nem vagy.

Aztán új kolléga jön. Elveszel a szemében. Lehetetlen, nem szabad. Aztán egyre jobban. Mégis szabad, de csak kicsit. Kell, hogy nő legyél, egyre jobban akarod…

Szétszed, összerak, Istennőként bánik veled, tisztel, szeret, imád, lelkileg és testileg teljes összhang alakul ki egy év alatt.

Istennőként lépsz ki a mókuskerékből.

Önazonos lettél. Nő vagy, vonzó, értékes. Minden stimmel, ami hiányzott, mindkettőtöknek. Az ideál. A minden. A lelketek közös. Ő az, akit egész életedben kerestél. Viszont házas. És te is az vagy. Minden egyes alkalommal elmondjátok, hogy mennyire jó.

A legjobb, maga a boldogság.  Viszont ugye az relatív…

Egy nap felmond… 21 napod marad. Szétestek mindketten. Nem akar menni, de ez olyan lehetőség, amivel élni kell. Elengednéd, de nem tudod. Ő sem tud. Csak a könnyek, a fájdalom, a megsemmisülés marad. Meg 21 rövid nap…

Bátorság kellene. Kilépni a látszatházasságból és élni igazán, tűzzel, szívvel, lélekkel, mert csak egy életed van. De ő már egyszer elvált, még egyszer nem fog. Pedig belehal. És te is.

Elengeded. És százszor, ezerszer megbánod.

Mert ellenkező esetben mi lenne szegény gyerekekkel, szegény társaddal, akivel élted rideg látszatházasságodat… sajnálnád.

Sajnálnál mindent, csak saját magadat nem.

Nem az a legfontosabb, hogy boldog legyél? Önmagatokat feláldozzátok mindketten a család boldogságáért. Csak a ti boldogságotok nem érdekel senkit…

Hatalmas reccsenéssel szakítja ki a lelked egy darabját és viszi magával örökre. Te ugyanígy viszed az övét. Kicsit mindig a tiéd marad.

De csak kicsit. Mert nem vagy elég bátor. Mert nem vagy elég önző. Mert nem vagy képes kilépni a boldogtalan látszatházasságból. Pedig az élet rövid és csak a megélt pillanatokat viszed magaddal. Megbánod majd. Megbánja majd.

Azt pedig sosem felejted el, hogy a boldogság relatív.

Erás

(kezdőkép: unsplash)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük