Léteznek még úrinők

Egykor már távolról is fel lehetett ismerni. Régen fehér kesztyűs kisasszony volt vagy széles karimájú kalapot viselő dáma. Fűzőt viselő nagyság, aki szálfaegyenes háttal és egy macska kecsességével járt.

Lehet, hogy ma már nem így festenek, de kétségkívül szemrevalóan csinosak és visszafogottan elegánsak. Ám az az igazság: az úrinőt elsősorban nem a külseje teszi.

Az úrinő lélekben születik.

Manapság nem bóklásznak minden sarkon, minden kávézóban és metrón, de léteznek még. Némelyiküket ma is ki lehet szúrni a külsejük alapján. A természetes szépség, semmint műanyagmacaság hívei. Megjelenését tekintve mindig igényes, de nem a ruhamárkájával üzeni meg a világnak státuszát. Nem túl kihívó, de nem is rejtegeti bájait. Némelyikük jól álcázza magát, hiszen ők tudják:

úrinőnek lenni életforma, nem pedig divatirányzat.

Minden, amije van, és amit elért, azt magának köszönheti. Ez nem azt jelenti, nem tud kérni és elfogadni. Nem túl büszke ezekhez, de ahhoz igen, hogy önmagának akarjon bizonyítani. Ám amire talán a legbüszkébb a függetlenségét leszámítva, azaz esze. Nem szégyelli magát azért, mert okos és játssza el a buta nőt azért, hogy bármely férfi jobban érezze magát.

Egy úrinő, minden ízében nő.

Teljes ember, nem kívánkozik kényszeresen másik fél után, hogy egésznek érezze magát. Férfi nélkül is ragyog, mint egy gyémánt. Akár egyedül, akár párban él, tökéletesen megéli a nőiességét. Jól nevelt és illedelmes, nem pedig egy trágár ajkú, közönséges nőszemély. Olyan határozott, magabiztos egyéniség, aki nem játszik szerepeket, hanem mindig önmagát adja. Nem lesz senki gyurmája, engedve, hogy kedvükre formálhassák.

Tudod, mije van az úrinőnek? Ízlése, igen. Meg tartása. Gerince. De legfőképpen: értékrendszere. Olyan hagyományelvű nő, aki hisz a házasság, a család szentségében, de ugyanakkor tudja: több is lehet belőle, mint feleség és anya. Tisztában van a lehetőségeivel, a sokoldalúságával, hogy napjainkban bárki lehet belőle és nem fél nagyot álmodni. Lehet belőle sikeres üzletasszony vagy politikus, orvos, bármi, ami csak lenni szeretne.

Ami pedig különösen ragyogóvá tesz egy úrinőt, az a méltósága.

Nem szeretetkoldus, nem is aranyásó, nem lábtörlő. Becsüli, tiszteli és szereti magát annyira, hogy ne engedje testileg vagy érzelmileg kirabolni magát.

Egy ilyen méltósággal rendelkező nő képes uralkodni az érzésein. Fájdalmát, dühét és gondjait nem osztja meg a világgal. Emelt fővel viseli az őt ért kritikát és akkor is képes mosolyogni. Emberfeletti lelki erővel rendelkezik és bánatát, mérgét nem a nagyközönség előtt, hanem otthon a négy fal között adja ki vagy bizalmasának önti ki a szívét.

Bár első pillantásra elérhetetlennek, már-már Jégkirálynőnek tűnhet tiszteletet parancsoló megjelenése miatt, valójában csupa szív, kellem és báj. Egy finom lelkű, gyengéd asszony, aki egyáltalán nem fél megnyitni a szívét, de tény: az arra érdemlegeseknek tárja ki.

Az úrinő, igazi nő. Az értékrendszerében szerepel a következő: a nő legyen nő, a férfi legyen férfi. A férfi felsegítheti rá a kabátot, alátolhatja a széket, cipelheti a csomagjait. Megadja a lehetőséget a férfinak, hogy férfiként viselkedhessen: engedi magát hódítani, csábítgatni. Teret enged a lovagnak, a hősnek, hagyja magát vezetni az párkapcsolati tánctéren és igen, elvárja, hogy nőként bánjanak vele. Szereti a bókokat, úrihölgyhöz méltóan elpirul és megköszöni őket. De nem okoz neki örömöt és nem érzi magát kívánatosabbnak az igénytelen dicséretektől, mint amilyen a „jó a segged” és a „de meg…”

Ignorálja az igénytelen, külsejükre illetve jellemükre nem adó, értelmileg és érzelmileg analfabéta férfiakat. Olyan úriemberre vágyik, aki egyrangú társának, nem pedig egy darab húsnak vagy értéktárgynak tekinti. Nem keresi a kalandot, nem árusítja ki a testét és a lelkét pillanatnyi örömökért. Ezért nem is lohol, nem könyörög annak, aki nem becsüli, figyelmével nem méltatja és aki menni akar.

Megbecsüli az igazi férfit, a szeretteit és barátait. Nem váltogatja élete filmjének szereplőit úgy, mint a koszos harisnyáit. A korához képest mindig bölcsebb, érettebb és ahogy egy hölgyhöz illik: tudását nem tartogatja magának. Szívesen megosztja azt más nőkkel is. Hiszen úrinőnek lenni erény.

Wadolowski-Balogh Orsolya

(kezdőkép: Unsplash)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük