Mert te is tudsz szeretni

Keménynek és erősnek mutatod magad, úgy teszel, mintha semmit sem éreznél.

Mintha acélból lennél, valami törhetetlen, edzett vas.

De belül te is olyan vagy, mint a vaj. Én tudom.

Mert ez csak páncél, egy fal, amit az évek során, csendben és serényen építgettél magad köré.

Hittél benne, hogy ez majd megvéd, és szilárdan ellenáll mindennek.

De belül, ott mélyen, ahol csak te vagy, álarc és fal nélkül, ott nem vagy kemény. Igazából gyenge vagy, és rettentően sebezhető. 

És szükséged van szeretetre.

Te magad is szeretsz valakit. 

Nem biztos, hogy megfelelően mutatod ki, de te tudod. Ő is tudja. Mert ismer. 

Előtte a falad nem működik. 

Ő nem is látja, csak az igazi énedet.

A belső, lágy,

puha vaj szívedet.

 

Édes a kín, mi feléd vonz, hogy: veled.
Minden percben fejemben visszhangzik a neved.
Ha nem látlak, színtelen minden, szürke, ködös.
Veled azonban szikrázó arany, és lángoló vörös.
Érintésed vágyom, rajtam borzongás fut végig
Ha csak lágyan érinted is bőrömhöz az ajkad
S lázas szeretőként repítesz az égig.
Csak az fáj, hogy szerelmem sosem akartad.
Játék. Értem, bár gyilkos, mert fojtogat
Hogy tudom más is érinti gyönyörű ajkadat.
Áldozat vagyok, de magamnak okoztam
Mert tudtam mi a szabály, mégis maradtam.
És nem tudok elsétálni, mert túl erős a vonzás
Kell ez így is, hagyjuk, nem kell viszonzás!
Csak maradj még, amíg lehet, érj hozzám, kérlek!
Egyenlőre…talán…ennyivel is beérek. 

Agárdi Zsóka
http://agardizsoka.cafeblog.hu/

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük