Miattad mosolygok

Miattad, igen…

Mint egy bolond, örülök minden egyes napnak, mert veled tölthetem el.

Mert velem vagy, még ha nem is vagy mellettem…

Részem lettél már.

Mindegy, milyen régóta vagyunk már együtt, mégis azt érzem, soha nem kaphatok belőled eleget.

Soha nem elég.

Ismerlek, jól ismerlek már – a kíváncsiságom mégis egyre erősebb, sosem múlik el. Mit fogsz mondani? Hogyan vársz rám? Mit teszel, mit gondolsz, mit érzel?

Nem lehetek eleget veled. Olyan lettél már, mint a levegő, melyet belélegzem…

Minden nap szükségem van rád.

Clara

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük