Minden okkal történik

Amikor jön az életedbe a megvilágosodás, amitől kezdve minden annyira egyértelművé, annyira tisztává válik, csak azt nem gondolod, hogy ezt az életed összeomlásával, majd kezdettől való újraépítésével fogod tudni elérni…

Az emberek sokszor csalódnak életük során: a barátaikban, a családtagjaikban, az ismerőseikben, de ez múló állapot.

Fájdalmas, ám mégsem érezzük ezeket olyan letaglózónak, ha van mellettünk valaki, aki jóban-rosszban, szomorúságban-örömben, szegénységben-gazdagságban, az élet minden színterén velünk van.

A probléma ott kezdődik, ha ez az ember az,

aki ezt a mérhetetlen fájdalmat okozza…

Akkor azt érzed, hogy bizonyosan vége az életednek.

Kész. Vége. Ennyi volt.

Nem tudod ezt tovább csinálni nélküle.

Rá építetted az egész életedet, vele terveztél mindent a jövőben és magad sem érted, hogy hogyan, de mire feleszmélsz, már túl vagy rajta.

Egyedül állsz a nagyvilágban, reményvesztettem, csalódottan, alul-motiváltan, tervek és célok nélkül.

Aztán, ezt a kritikus periódust áthidalva, rádöbbensz:

ez okkal történt az életedben.

Klisészerűnek tűnhet, mindenki ezt hangoztatja, de ha a saját bőrödön tapasztalod, rá fogsz döbbenni, hogy minden szava igaz ennek a mondatnak.

Rádöbbensz, hogy eddig nem tisztelted magad annyira,

mint kellett volna.

Nem figyeltél magadra, úgy érezted, neked alanyi jogon NEM JÁR TÖBB, ez van, ezt dobta a gép.

A rutinszerűség volt az életed, a megszokott mókuskerék és amíg te ezzel voltál elfoglalva, hogy ebben nagyon jó legyél és helyt állj mindenben, észre sem vetted, hogy valaki más éli az életedet és már csak külső szemlélője vagy annak, amit egykor te szerettél volna véghezvinni azzal az emberrel, akit a társadnak(?) tekintettél.

Elkezded magad szeretni, teszel azért, hogy fel tudj állni a padlóról és ami a legfontosabb: rájössz, hogy ehhez SENKIRE nincs szükséged, mert ezt csak és kizárólag egyedül tudod elérni.

Elég erős vagy ahhoz, hogy újraértelmezd és újratervezd az eddig „előre beprogramozott” életedet.

Ekkor találod meg önmagad, amikor eljutsz erre a pontra, hogy bizonytalankodás nélkül ki tudod jelenteni:

MAGAM MIATT,

MEGCSINÁLOM!

És igen, azt gondolom, hogy legtöbbször ilyen fájdalmas és keserves történéseknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy egy kicsit megálljunk és elgondolkozzunk az eddigi életünkről.

Ha szükséges, tegyük fel a kérdéseket magunknak és célként tűzzük ki ezek megválaszolását. Hosszadalmas és nehéz munkasorozat lépései ezek, de egy biztos:

ha megtanulod a kudarcaidat építőelemekként kezelni az életedben,

mindenre képes leszel ezen a világon…!

K. Gréta

 

One thought on “Minden okkal történik

  1. Már egy ideje én is hiszem minden okkal történik-, valószínű a meglelt írás sem véletlen került elém, “megtalált” és megerősített jó úton járok, eddig senkinek sem hittem az “emberemmel” kapcsolatban, de nemrég egy ponton ráébredtem – hisz én is itt vagyok, hogy mást, többet és jobbat érdemelnék, és valahogy megváltoztam s most is még ezt teszem – elég fájdalmas “munka” de egyben felszabadító érzés is – úgy gondolom a szeretni tudás hatalom, nagy úr a lelkünkben, a legnagyobb, de magunkat is meg kell tisztelni vele, szeretni és becsülni saját önvalónkat és akkor élhetünk igazán felszabadultan és szerethetünk okosan másokat. Ez a legtöbb, amit adhatunk társunknak, gyermekünknek, szüleinknek, családunknak, barátainknak és általában az embereknek, a többi már csak a ráadás. Köszönöm – Annakata 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük