Most már legyen elég az önsajnálatból!

Tudom, kismillió cikk szól már arról, hogyan legyél önmagad, már-már a csapból is ez folyik csak más köntösben, más csomagolásban. De az a baj, hogy ezt nem lehet elégszer leírni, nem lehet elégszer elmondani. Nem lehet az embert elégszer emlékeztetni.

Én is belesüllyedtem az önsajnálatba, amikor elhagytak. Én is zokogtam reggeltől estig még munka közben is, annyira szétszakadt a lelkem és képtelen voltam hosszú hónapokig feldolgozni miért volt ez. Én is úgy kapaszkodtam más segítő kezekbe, ahogy esetleg nem kellett volna, vagy nem olyan formában.

Én is vezekelek egy életen át, mert bántam meg dolgokat, pedig elvileg úgy éled jól az életed, ha soha semmit nem bánsz meg.

De kérlek, nézz magadra, és nézz magadba.

Nem fordulhatsz be és nem ostorozhatod magad. Nem mondhatod el mindennap, hogy mennyi mindent elrontottál és nem feküdhetsz erőtlenül tovább a padlón. Nem teheted ezt meg, mert csak egy életed van.

Nem várhatsz olyasvalakire, aki nem várna rád, és nem lehetsz kedves olyasvalakihez, aki eltipor. Járj emelt fővel, hiszen az vesse rád az utolsó követ, aki sosem hibázott. Ne sanyargasd magad sokáig, és főleg ne temesd el a lelked sokáig, hiszen boldogságra születtél, még ha most nem is úgy érzed.

Szeresd magad és azt, hogy mások is szeretnek, és ne félj attól, hogy egyedül maradsz,

mert minden döntés kérdése.

Egyedül te tudod, hogy döntesz: belesüllyedsz a csalódásokba, a meg nem élt álmokba, vagy inkább haladsz tovább az úton és új álmok után nézel?!

És bár nem kibúvó a felelősség alól, de hidd el, mindenki hibázik, mindenkit bántottak már, és mindenki csalódott legalább egyszer egy picit.

De az élet megy tovább, kelj fel a padlóról és indulj el!

Musa Dóra

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük