Több vagy nekem, mint a lelkemet tűzbe hozó szenvedélyes szerető.

Nem pusztán a szívkirályságom lakosa, hanem annak társuralkodója is vagy. A partner mellett benned egy igaz barátra is leltem, aki mellett csupasz lélekkel járhatok-kelhetek. Barátként mosolyt csalsz az arcomra, társként biztonsággal ajándékozol meg, míg szeretőként hegyeket mozgató érzelmekkel gazdagítod életemet.

Sosem tudtam rád úgy tekinteni: te csak a szerelmem vagy.

Nem egyedül az ágyamat, a szívemet osztottam meg veled, hanem az életemet is, mivel túlságosan sokoldalú vagy. Életemnek túl sok részén sikerült megvetned a lábadat és remekelni. Te vagy a mágikus kulcs, amely a kastély minden zárjába belepasszol. Nagyszerű ember vagy szeretőként, kielégítve testem és lelkem minden titkos és nyíltan vállalt vágyát.

Szerelmed nemcsak az ágyban bánik velem királynőként, hanem azon kívül is. Gyengéd szavakkal simogatod szívemet, csókjaid, ölelésed egy pillanat alatt tüzes forgószelet vagy szelíd forrósághullámokat keltenek bennem. Kezeid között olyan hangszernek érzem magam, amely csak a mester érintésére képes szépen szólni.

De mindez mulandó és törékeny lenne, ha nem állna ott a szerető mögött a társ. A férfi, aki elkötelezte magát. Nem fordultál sarkon az első vitánál, és ha még nem is értettünk egyet, akkor is hajlandó voltál kompromisszumot kötni. Mert az egyéni érdeken kívül azt is szem előtt tartod, nekem mi a jó. Nem mérgezel és nem próbálsz a saját kényedre-kedvedre formálni, hanem elfogadsz olyannak, amilyen vagyok. Eszedbe sem jutna szavakkal vagy tettekkel bántani, az viszont igen, hogy támogass és felemelj. Képes vagy miben, és nemcsak énben gondolkodni.

Attól váltál igazi társsá, mikor megmutatkozott:
a jóban és a rosszban is mellettem tudsz és akarsz is maradni.

Megmutattad, hogy bízhatok benned, alapozhatok rád, megnyugodhatok, ugyanis biztonságban vagyok melletted. Jöhetett a kapcsolatunkban apró fuvallat, vagy cunami, te egyik miatt sem engedtél el.

Már nem pusztán a háttérben megbújva, a trónom mögött állva vagy jelen, hanem társuralkodóként helyet foglaltál mellettem. Vállaltad, hogy a közös úton kéz a kézben járjunk és együtt hozzuk meg döntéseinket. Tudod, mikor kell beszélni és bölcs tanácsot adni és mikor van itt az ideje az értő figyelemnek, a megértő csendnek.

Ám ekkor sem feledted el: te nem pusztán társam és szerelmem vagy, hanem a barátom is. Te vagy az, akinek jelenlétében maximálisan elengedhetem magam. Egészen lemeztelenedhetek és megmutathatom valódi énemet.

Ismersz engem és ezért szeretsz.
Én pedig azért szeretlek, mert ismersz és
mert önmagam lehetek a jelenlétedben.

Társaságod messzemenően több, mint egy őszinte légkör, ahol valódi önmagunkat adhatjuk. Te vagy a barát, akivel szabadon szárnyalhatok, mivel nem akar mindenáron megkötni, hanem jobb szeret szárnyalni látni. Egyedül akkor húzol le a földre, ha szükségét érzed, hiszen egy jó barát attól lesz igazi, hogy nem fél őszintének lenni és közbe avatkozik, amikor a helyzet megkívánja. Nemcsak akkor állsz mellettem teljes vállszélességgel, amikor el kell fogyasztani egy üveg bort vagy időszerű a világ meghódítása, hanem olyankor is, amikor bajban vagyok vagy közel táncoltam már a szikla széléhez. Ott vagy és figyelmeztetsz, akár gyengéden visszahúzol. Odatartod a válladat, amikor annyira nevetek a vicceiden, hogy majd elszédülök és odatartod akkor is, mikor a bánat ér és nem látok könnyeim függönyétől.

Te vagy nekem a Minden.

Jól tudod, mikor, kire van éppen szükségem: a szeretőre, a társra vagy a barátra. Melletted igazán kerek a világ, hiszen teljessé teszed azt. Úgy hiszem, ez a sikeres és jól működő kapcsolatunk titka: nem csak egy szinten tudunk remek párost alkotni, hanem több területen is remekül illeszkedünk egymáshoz.

A személyedben megtaláltam azt, akivel leélhetek egy egész életet, mert a szerelmem, a társam és a barátom is vagy.

Wadolowski-Balogh Orsolya

(kezdőkép: Pexels)