Te, „normális” pasi, olvastam a cikkedet nemrég, hazafelé tartva. Egészen a kapuig csak a kérdéseid jártak a fejemben.

„Hol kereshetlek titeket?” – Néha pont az orrotok előtt vagyunk! Fel fogtok minket ismerni és még talán az a kémia is működésbe lép.

Itt vagyunk! Mi is olyasvalakire vágyunk, aki meglep minket néha napján egy szál virággal, aki hazakísér minket randi után… Akinek hiába mondjuk, nem vagyunk cukorból, van rajtunk esőkabát is, de ennek ellenére óv minket az esernyőjével az eső ellen. Aki mellett korunktól függetlenül is hercegnőnek érezhetjük magunkat. Persze, élvezzük, mikor valaki ágyba hozza nekünk a reggelit vagy a kávét.

De miért gondoljátok azt, hogy mi nem adnánk meg nektek azt a törődést,

amit ti is megérdemeltek?

Mi is szeretnénk mosolyt csalni az arcotokra vagy csak egy öleléssel kinyilvánítani, mennyire is szeretünk titeket. Hálánk jeléül mi is meglepnénk titeket pár apró tettel, vagy egyszerűen csak pár kézzel írott szóval, amit megtaláltok pont akkor, amikor szükségetek lenne rá.

„Miért van az, hogy a „normális” pasiknak nem adatik meg, hogy esélyt kapjanak a szerelemre?” – Tapasztalataim szerint féltek. Féltek attól, hogy ez a „normális” nő is egyszer benyögi nektek a „nekem ez nem megy”, „túl jó vagy hozzám” avagy hasonló kifogásokat. Ezen okból kifolyólag saját magatoknak nem adjátok meg az esélyt.

Miért nem hisztek abban, hogy ezúttal másként fog a párkapcsolatotok alakulni?

Fatális nagy tévedésben vagytok, ha azt hiszitek, mi, „normális” nők nem félünk attól, hogy egyszer ti is, „normális” pasik újból összetöritek a szívünket, hogy tőlünk is elveszitek azt az álmot, hogy valaha szerető feleségek és gondoskodó anyák lehessünk.

A mai világban mi sem érjük be olyannal, aki ki akar minket használni, aki szexuális tárgyként néz ránk. De mint mondani szokás, a remény hal meg utoljára. Erősek vagyunk. Próbát kell tenni, még egyszer.

Ti miért nem mertek? Miért vagytok olyan makacsok? Pedig ha megtaláltok minket, működik az a kémia, már csak egyetlen egy lépésre vagytok attól, hogy ti is ugyanolyan erősek lehessetek, mint mi vagyunk. Ha ezt a félelmet, makacsságot hagynátok, segítenénk nektek a múlt sérelmeit, csalódásait lezárni és csak a jelenre és a jövőre fókuszálni.

Támogatnánk titeket, mert szentül hisszük, együtt képesek lennénk bármire.

Nem lehet mindent egyedül végigcsinálni.

Nézzetek mélyen magatokba, hisz nem mindig bennünk, „normális” nőkben van a hiba. Tegyétek fel magatoknak a megfelelő kérdéseket, merjetek tőlünk segítséget kérni.

Hagyjátok, hogy az érzelmeitek vezéreljenek, engedjetek a vágyaknak. Ne mondjátok azt nekünk, hogy nem akartok elköteleződni, holott csak arra vágytok, hogy velünk lehessetek.

Hessegessétek el a gondolatot, hogy meg akarunk titeket változtatni. Nem!

Mi olyannak akarunk, amilyenek vagytok, „normális” férfiaknak.

„Normális” nők, itt vagyunk. Igaz, nem vagyunk tökéletesek, de ki az? Ennek ellenére reményt fel nem adva legyetek továbbra is nyitottak, merjetek kockáztatni! Még mielőtt késő lenne!

Vivien

A cikk előzménye itt olvasható >>>

(kezdőkép: Unsplash)