Úgy hiszem, talán sohasem tudhatod meg, mi az, amit irántad érzek.
Hisz talán magam sem tudom.
Több vagy, mint barát, kevesebb, mint szerető.
Néha, sőt sokszor úgy érzem,
többet akarnál tőlem. De félek erre rákérdezni.
Félek, hogy elveszíteném a barátságoddal járó közelséged, félek, hogy csak félreértelek.
Félek, hogy ezek után távolságtartóbb lennél velem.
Nem is tudom, hol jár az eszem. Hisz megmondtad régen: mindegy, hogy akarnék-e tőled többet mint barátság, vagy sem, hisz úgysem tudsz a dolgokon változtatni.
Számomra férfi vagy.
Így nehezebb.
De minden nap újra elhitettem magammal, hogy nem változott semmi az évek során, amióta a barátságunk tart, és hogy te nem akarsz tőlem semmit.
Pedig néha tényleg úgy érzem, hogy tévedek.
Jó lenne, ha tévednék…
Olvasói levél
Nem állt elém senki és mondta volna a szemembe Szeretlek!Gépek kíméljennek!
Elküldeném valakinek, de félek nem azt válaszolná amire várok….