Szeresd az életet

Emlékeztetnünk kell rá magunkat, minden áldott nap, hogy az időnk véges.

Ha a halottaink visszajöhetnének, hogy elmondhassák mi vár ránk, talán nem félnénk attól, mi lesz ezután.

Hisszük, hogy egy jobb világba érkezünk, hiszünk benne, hogy mindennek oka van, még annak is, aminek látszólag nincs. Addig is, emlékeztetnünk kell magunkat, hogy embernek születtünk. Vétkezünk, bántunk, akaratlanul is. Szavakkal, tettekkel.

Gondolatokkal teremtünk, és a tetteink szülik a jövőnket. 

Szeretnünk kell az életet, amit kaptunk, szeretnünk kell az embert, akik vagyunk, és táplálni kell a lelket magunkban. Minden nap. Nincs kibúvó, nincs visszafordítható idő. Ha nem tetszik, ami van, változtass rajta, de ne mást hibáztass!

A te felelősséged. Ragadd meg az alkalmakat, mert azok nem jönnek vissza. Bocsáss meg, és kérj bocsánatot, ha tévedtél! Szeresd, aki téged szeret, légy érte hálás! Mondj egy két kedves szót, ne csak másoknak, magadnak is, mert sok teher nyomja a vállad! Rengeteg teher.

Ne fojtsd vissza az érzéseid, ne gondolkozz túl sokat, hogy bátor legyél e!

Ha adnak, fogadd el, de ne felejts el te is adni.

Nézz körül: az élet ad, és elvesz, bármikor, mert megteheti.

Szórakozz néha, ne csak a munka töltse ki a múlandó idődet! Szeresd a szüleidet akik életet adtak, gondoskodtak rólad, és a barátokat, akik a második családod! Emlékeztesd magad, hogy minden múlandó, mindent meg kell becsülnöd!

Van tető a fejed felett? Jut étel az asztalodra? Nem fagysz halálra a tél közepén? Van, aki átölel egy súlyos nap estéjén? Nem mindenkinek jut ilyesmiből.

Kaptál egy bizonyos időt, rendelkezz vele és emlékeztesd magad: nem vagy halhatatlan.

Agárdi Zsóka

http://agardizsoka.cafeblog.hu/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.