Azt mondod, hogy a jó szerető szajha az ágyban. Nem ellenkezem, igazad van. De ne feledd, ahhoz, hogy a nő szajhaként viselkedjen, bizalom és vágy szükséges a részéről.  Az pedig a férfi dolga.

Akárkinek nem leszek a használati eszköze, tehát vésd jól a buksidba te is:

nekem is van lelkem.

Tudom, hogy sokat kérek, amikor egyszerre várok megértést a kedvenc napi sorozatom főhőseivel és az érzékeny lelkemmel kapcsolatban, nem beszélve egyéb szenzitív testrészeimet illetően. Hidd el, nekem se egyszerű feldogoznom a kusza és szerteágazó természetem, aminek egyetlen okaként azt tudom megjelölni, hogy nőből vagyok.

Felejtsem el azt, amit a felnőtt filmekben láttam? Oké, de akkor te se várd, hogy olyan műsort toljak le negyven percen keresztül, mint a kedvenc pornó színésznőid. Persze tudom, hogy még a feltételezés is sértő, és dehogy nézel te pornót, esetleg már hallottál a műfajról. Azokról a filmekről beszélek, amikben a nők rendszerint segédeszközként vannak feltüntetve, és ahol az előjáték kimerül abban, hogy „hello cica!”

Lényeges részhez értünk. Előjáték.

Nem szeretnék fájdalmat okozni, de az nem előjáték, hogy rám nézel és megkérdezed, hogy van-e kedvem egy orbitális menethez. Nem mondom, hogy abban nincs semmi eget rengetően izgalmas, ha kérdés nélkül pakolsz fel a konyhapultra és tepersz le, de akkor teljesíteni is kell.  Különben jönnek az olyan mondatok, hogy „de hiszen itt enni szoktunk”.

Apropó teljesítmény. Tudom, hogy ti férfiak is emberből vagytok, akiknek sokszor gondot okoz az a bizonyos három perc… Hidd már végre el, hogy a szerelmes nő ezt nem úgy éli meg, ahogy ti! Tudom, hogy nektek a kommunikáció egy felesleges kör az életetekben, de mi igenis nagyon boldogok vagyunk, ha az imádott férfi mindent meg mer velünk beszélni. Nem attól váltok kevéssé a szemünkben, ha nem hozzátok napi szinten a Hollywoodi filmek ágyjeleneteit, hanem attól, ha részetekről a szex csupán egy kielégülési forma, ami kizárólag rólatok szól.

Igen, én is észrevettem, hogy túl sokat beszélek, de jó hír, hogy az együttlét alatt csak a lényegről csevegünk veletek. És hidd el, hogy nekünk igenis lényeges, hogy azt mondd: „gyönyörű vagy, kívánlak, megőrjítesz, szeretlek!”

Messzire mentem? Bízz bennem, te sem jársz ezzel rosszul. Hiszen a pozitív visszacsatolás engem olyan nővé tesz, aki nem fél használni a testét, és azt a fránya misszionárius pózt könnyen leválthatja egy számodra sokkal izgatóbb forma.  Tőled függ, hogy hol a határ, ne feledd, minél inkább kívánatosnak érzem magam, te annál újabb élményekkel gazdagodsz nekem köszönhetően.

Mert lehet neked is furcsán hangzik, de én is úgy kívánlak téged, ahogy vagy.

Kockahas és szuperhős test nélkül, csak téged. A férfit, aki engem tisztel, megbecsül, értékel, és úgy szeret, ahogy vagyok.

Amennyiben így közelítesz felém, akkor az együttléteink során, nem a dadaista művészetet akarom majd megvitatni veled, és se a koszos macska alom, se a takaró alól kikandikáló lábad nem fogja elvonni a figyelmem.  Még akkor sem, ha ott díszeleg rajta az a nyavalyás zokni, amit már megint elfelejtettél levenni magadról, és ami mégsem zavar. Mégpedig azért nem, mert nem figyelmetlenség, hanem az őrült vágy miatt felejtetted el lekapni magadról.

Amit én, a Nő váltottam ki belőled.

Szirom

(kezdőkép: Unsplash)