Titkom vagy

Mióta ismerlek, titkollak.

Egyszerűen azért, mert mindig csak magamnak akartalak.

A nevedet sem ejtettem ki más előtt, mert úgy éreztem,

addig, amíg nem nevesítelek, csak az enyém vagy.

Az én egyetlen, féltve őrzött titkom mindig csak te voltál, és még most is csak te vagy.

Azóta évek múltak el felettünk, minden megváltozott. De még mindig titkollak, mert így volt ez, mikor két karodba zártál, s így maradt akkor is, mikor kiengedtél kezeid közül.

Nem is beszéltem arról senkinek, hogy kit és mit veszítettem el. Még mindig titkolni akartalak, mert a szívemben maradtál, nem költöztél ki belőle.

Titkollak még ma is, mert a részemmé váltál. Na meg a sors kegyetlen tréfájának köszönhetően egy olyan barátra tettem szert, aki egyre csak hozzád vezet vissza.

Pedig azt reméltem, azért kaptam egy új esélyt, hogy elfelejthesselek.

De úgy tűnik, vannak olyan találkozások, amelyek azért jönnek létre,

hogy titkomra fény derüljön.

Persze még titkollak, mert nem akarlak másnak adni.

De az életem másokon keresztül már egy ideje csak kettőnkről mesél.

Mintha arra akarna kényszeríteni minden és mindenki, hogy végre mondjam el neked:

Titkom vagy, mert még

mindig szeretlek.

Zoé

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.