Felkelsz. A telefonod kijelzője 5.30-at mutat. Nagy nehezen kikászálódsz az ágyból és felteszed a kávét főni. Jól tudod, hogy ma nem ez lesz az egyetlen, hiába fogadtad meg, hogy megpróbálsz kevesebb koffeint fogyasztani.
A gőzölgő kávéscsésze mellett beizzítod a hajvasalót és ütemesen, apró részenként végighúzod a kifésült hajadon. Reménykedsz, hogy hátul is ugyanolyan tükörsima és fényes, ahogy elől. Szomorúan nézegeted a végét, s közben fejben lehetséges időpont után kutatsz, amit lefoglalhatsz a fodrásznál. Természetesen a manikűrös után, ahova már évek óta változatlanul ugyanaz az időpontod. Talán a zsírégető edzés és a szolárium között belefér. Te is tudod, hogy nem hagyhatod ki még egyszer az edzést, hiszen közeleg a nyár, a csajok már mind elkezdtek diétázni, csak nem akarsz úszógumival sétálni a parton….
A füledet párszor megégetted a hajvasalóval, de mi ez a gyantázáshoz meg a szemöldök szedéshez képest, amitől mindig tüsszögnöd kell és elkenődik a szemfestéked. Nagy kár, mivel ez sem kis művelet, oda kell figyelned, hiszen a két tusvonal sosem sikerül szimmetrikusra, a szem alatti táskák eltűntetése pedig….. Na az nagy kihívás. A csodaszerek, amiket kipróbáltál szinte a szekrényed felét elfoglalják, a töménytelen mennyiségű highliter, pirosító, kiemelő, púder és ecset mellett.
Nagysokára elkészülsz.
Utoljára ellenőrzöd magad a tükörben, nem maradt-e ki semmi, biztos minden a helyes sorrendben került fel az arcodra: igen. Alapozás, arckontúr, szemhéj, szemöldök, szempilla és végül az ajkaidat is kiemeled, nem túlzottan, hanem egy halvány szájfénnyel. Persze ezután már nem ihatsz és a puszi is ki van zárva. Ez van, a párod meg fogja érteni, hogy milyen őrült nehéz felvinni ezt a szájkontúrt.
Készen állsz.
Egy gyönyörű, magabiztos nő mosolyog rád a tükörből, akin nem látszik, hogy egy órával ezelőtt még egy kócos kislány volt, virágos flanelpizsamában. Felveszed a tökéletes ruháidat, a tökéletes cipődet, amelyen tökéletes módon passzol színárnyalatban és anyagban a táskádhoz, ami bár olyan drága volt, hogy múlt hónap végén zacskós levest és szeletelt kenyeret ettél, de lélegzetelállítóan néz ki és ez a fontos, semmi más nem számít. A reggeli kimaradt ma is, de nem baj, majd veszel valami teljes kiőrlésűt a pékségben, ebédre meg rendelsz, talán kínait. De az is lehet, hogy kihagyod, hiszen úgyis lassan belekezdesz a fogyókúrába. Te is tudod, hogy több egészséges főtt ételt kéne enned, de kinek van ideje főzni, ilyen életritmus mellett, hiszen te vagy a nagybetűs nő, aki önálló és független, te nem fogsz a konyhában robotolni meló után,
te élvezni fogod az életet,
nem úgy mint anyád, akinek folyton száraz volt a keze a mosogatástól és a körmei is be voltak repedezve, de neked azt tanította, hogy a rendes kislányoknak sose lesz piszkos a ruhájuk és igenis képesek órákat állni míg az anyukájuk becsavarja a hajukat és ne hisztizzél már, hogy nem tudsz éjszaka a csavaróktól aludni. Csak a csinos, tiszta kislányok sikeresek. Csak ők fognak jó férjet, csak ők kapnak meg mindent, amit akarnak. Azok, akik minden körülmények között kifogástalanul viselkednek, ápoltak és igényesek. Akik elviselik a magassarkú cipőt, a viszkető nejlonharisnyát, a szűk szoknyát és a kényelmetlen frizurát. Hiszen ettől lesznek szépek. És te mindig is ilyen szépség akartál lenni.
De tudod mi az igazán szép?
A mosolyod, ami örök és megunhatatlan kiegészítőd. A szemed, ami a kipihentségtől és a boldogságtól ragyog. Szépek a szem alatti táskák: mert egy átmulatott éjszakát jelentik a barátnőkkel vagy egy nagy beszélgetést a pároddal. Esetleg azt, hogy a gyermeked mellett virrasztottál egész éjjel.
Szép, ahogy a kibontott hajadba belekap a szél egy séta során. Szépek a szeplőid, amiket gyakran megpróbálsz eltüntetni, és nincs azzal az égadta világon semmi gond, ha reggelre egy pattanás virít az orrod hegyén. Megesik. Nevess többet, hogy elvond róla a figyelmet. Nézz a szemébe bátran bárkinek.
A magabiztosság gyönyörű.
Egy érdekes beszélgetés jobban feltüzelhet valakit, mint egy mélyen dekoltált ruha. Elmondani a véleményed, fejből tudni egy verset vagy idézetet, mind észbontó és dögös.
Kimenni a szabadba és a naptól lebarnulni, úgy, hogy közben úszol, játszol vagy éppen kertészkedsz. Ha letörik a körmöd, miközben a szomszéd néninek segítesz pakolni, akit azelőtt nem is ismertél, nem tudtad, hogy egyedül lakik mert a családja nem látogatja.
Hidd el, hogy gyönyörű vagy
akkor, amikor éppen magadhoz ölelsz egy gyermeket, legyen rajtad bármi. Vagy amikor chatelés helyett fogod magad és meglátogatod a szüleidet. Amikor önfeledten bolondozol és fetrengve nevetsz, úgy, hogy már fáj a hasad. Szép vagy akkor is mikor futás helyett összebújva filmeztek és fagyit esztek a kanapén. Csak úgy magadban, a saját örömödre táncolsz és élvezed, átéled a mozgást.
Tudod mi még az igazán szép?
A két kezeddel kenyeret sütni. Beletenni egy ételbe minden érzésed és szereteted. Meghívni a barátaid, családod egy közös ebédre és együtt (l)enni velük. Beülni egy régi ismerőssel kávézni. Beülni valahová egyedül. A magány megszépít. Az idő, amit a saját döntésed szerint osztasz be, amelyből ugyanannyit szánsz a belsőd szépítésére, mint a külsődére. Szép, ha saját magad nevelsz növényt vagy tartasz kisállatot, akiért felelősséget vállalsz, szereted és ápolod mindennap. Gyönyörű vagy, miközben lelkesedsz a hobbidért, legyen az hímzés, crossfit, kirándulás vagy sakk. Megszépít, ha foglalkozol a lelkeddel, ha jóra törekedsz, igyekszel megismerni a világot, a fizikain túlmutató tartalmakat.
A hallgatásod. Ahogy meghallgatod egy barátod panaszait, időt szakítasz rá, megfogod a kezét és azt mondod: itt vagyok. Nincs hova sietnem, neked adom az időm, meghallgatlak és segítek, ahogy tudok. Abban a pillanatban te leszel nekik a legszebb ember.
Ha hálás vagy mindennap, legalább csak valami kis dologért, ami mosolyt csalt az arcodra, vagy azért, ami neked egyértelmű, de másnak sajnos nem az.
Mert annál szebb sosem leszel, mint amikor teljesen és minden elvárás nélkül, önmagadat adod.
Kiss Dominika
(kezdőkép: pixabay)
