Húsvétkor anyukám beengedett egy „idegen” kamaszt, aki valami szuper motorral jött locsolni.
Iskolai jutalomkiránduláson találkoztunk és csak a keresztnevemet árultam el neki, mégis megtalált. Ez nagyon tetszett, meg persze a fiú is.
Meglocsolta a hölgyeket, apám bensőségesen kezdett beszélgetni vele, mert kiderült, hogy ismeri a családját.
Édesanyám fürkészgette őket, egyszer csak fura kéréssel állt elő. Hasonlítsam össze a srácot meg a szobában felakasztott hitvesi fotójukon apámat.
Ezek után alig vártam, hogy kettesben maradjak jó atyámmal és nekiszegezzem a kérdésemet, lesz ami lesz alapon.
Édesapám! Ez a fiú csak nem az én féltestvérem?
Lehajtott fejjel, halkan mondta: az is lehet kisleányom!
Violáné Málits Vera
(kezdőkép: Unsplash)
