Férfi, férfiszemmel

Mindig is titkos vágyam volt, hogy egy férfitól kérdezzek a férfiakról.

Frenák Pál: FIÚK című darabja után el is határoztam, ideje jó tündérkeresztanya módjára teljesíteni a kívánságomat.

Így kerültem egy keddi napon Keresztes Patrik szabadúszó táncos

és egy banános rétes közé.

És végre megkérdezhettem, milyen mindennap borotválkozni. Mint kiderült, a kérdés nem releváns a nagy szakálltrend idején.

Férfinak lenni izgalmas, csakúgy, mint nőnek.

Na de mi az, amiben egyetért a két nem, és mi az, amiben olyannyira különbözik, hogy az már megkülönböztet? 

Amíg minden alkalommal azt boncolgatjuk, ki az igazi nő, és gyártjuk a jobbnál jobb sztereotípiákat, megfeledkezünk a másik félről.

A férfiról, akivel kapcsolatban szintén felmerül ezer meg egy kérdés, amire jó lenne a válaszokat összelegózni. Patrik jó társnak bizonyult ebben, így elkezdtük fejtegetni a nagy férfielméletet, és persze róla is megtudtam pár kulisszatitkot.

 

Fotó: Lakatos János

Anikó: Nyilván az első kérdés, amit titokban megkérdezünk a tükör előtt amikor senki nem figyel, az, hogy milyen érzés férfinak lenni? Mit jelent egy férfinak a férfiasság?

Patrik: Nekem ez annyira sokszínű dolog. Ha egy színt kellene mondanom, az a harag. Nekem az igazán férfias erő, ha egy képpel kellene szemléltetnem, olyan, mint egy bárányfelhő, ami messziről szép nagy és puha.

Amikor közel érsz, akkor megérzed,

hogy szögletes és éles, de csak amikor belenyúlsz.

 

Anikó: Azt hiszem, ez valahogy ránk, nőkre is jellemző. Csak épp lehet,  hogy az ellenkező oldalról. Ha látsz egy törékeny alkatú nőt, nem biztos, hogy nem az imént alakította át a lakását teljesen egyedül – egy kalapács és egy kis kosár szög segítségével. Jogos a feltételezés, hogy a 21. században a nő már egyre férfiasabb, és a férfi egyre nőiesebb? De vajon mennyire? Ami még elrejthető, vagy már elmosódnak az éles határok?

Patrik: Én azt látom, hogy amennyire szükséges. Régen azért működött ez, függetlenül attól, hogy jó volt vagy sem, hogy nagyon fiatalon házasítottak, mindkét félnél ki tudtak alakulni a nemre vonatkozó jellemvonások. És így megtörtént az a szétszeparálódás. Nem feltétlen munkaszempontból, hanem tulajdonságokban.

De most ez nincs. És muszáj nekem is ellátnom nőies dolgokat, mert nincs mellettem valaki, akin ezt látnám, vagy nem mindig van mellettem.


Fotó: Rosta Tibor

 

Úgy látom, hogy most nincs igazán erős határ férfi és nő között, mert rá vagyunk szorulva,

hogy minden helyzetben helyt álljunk. Inkább személyiségek vannak.

Én azt gondolom, hogy nagyon messze vagyunk már a természettől. Az is benne van ebben a dologban, hogy nem tudom eléggé megfigyelni magam, nincs rá idő, hogy megérezzem, hogy mi az, ami belőlem fakad, és nem az, amit rám húz a környezetem. Hogy mik azok a dolgok, amiket szeretek valójában, vagy mi az, ami tényleg belülről jön.

 

Anikó: A tánc nyújt ebben segítséget neked? Ki tudod vele fejezni a férfiasságod, önmagad?

Patrik: Folyamatosan keresem ennek módjait. Gondolkozom ezen, hogy miben áll ez, maga a férfiasság. Hogyan kellene viselkedni, és ehhez képest én hogy viselkedem.

Minden előadás belőlem egy kis szelet.

Alapvetően tudok azonosulni minden szereppel, de nem nyílok meg teljesen.

Nem is engedhetem meg magamnak ezt.

 

Fotó: Lakatos János

Anikó: Mi vonzza szerinted a férfiakat? Téged mi vonz a táncon kívül?

Patrik: Amiben kihívás van. Azok a dolgok, amik szépek, azok a dolgok, amik nekem nincsenek. Olyan dolgok, amikben játék lehetőség van, ami olyan trükkös.

Anikó: És a nőkben?

Patrik: Hasonló. Szerintem akkor szép valaki, amikor önmaga. Amikor felvállalja azt, aki – és a szépség, az mindig vonzó.

Ha megfog valamivel, sokszor nem akarom tudni, hogy mi az, ami miatt ott vagyok, de ott akarok lenni.

Én igyekszem olyan lányokkal találkozni, akik jobbak nálam valamiben. Nekem az is fontos szempont, hogy tudjam tisztelni, azért, amiben ő van. Tudjam akár segíteni őt. Legyen neki is egy útja.

Két szabad ember saját döntésből tud egymással lenni normálisan.

Az egy szép kapcsolat.

 

Anikó: Azt is nagyon sokat tapasztalni, hogy a nő már az ismerkedés fázisában megközelíthetetlen. Esélyt sem ad a férfinak az irányításra.

Patrik: Igen. A nőben az is nagyon vonzó,

ha megengedi,

hogy férfi legyek mellette.

Mert nagyon sok nő próbál ledominálni. Az a legrosszabb.

Ha azt érzem, hogy nem lehetek ott férfi, és lehet, hogy eleinte csetlek, botlok, és tök rosszul csinálom, de hogyha nem várja ki, akkor utána nincs értelme. Bennem megszűnik az a dolog, hogy mennék felé. Szerintem ez is egy nagyon fontos tényező.

Anikó: Mi az, ami megtörheti még a férfi öntudatot?

Patrik: Hazugságok. Ha magamnak hazudok, és lebukok. Ha elfogy a pénzem. Ha elfogynak a céljaim. Vagy nem teszek eleget, hogy jobb irányba menjek.

Anikó: Milyen az, amikor magadnak hazudsz?

Patrik: Sokszor észre sem veszem, csak amikor realizálom, hogy egy téves gondolat köré szerveztem az életem azon részét. Hajlamos vagyok meggyőzni magam valamiről, ami nem igaz.

Mint például, amikor minden alkalommal esélyt adok a mazsolának, a diákcsemegében. Újra és újra azt gondolva, hogy szeretem, pedig nem. Vagy általában a szokásokkal van így, hogy csinálom, csinálom, de már rég nem aktuális az életemben.

 

A beszélgetésünk végén kiderült, hogy lehet, hogy sokkal több kérdést hagytunk parlagon, mint amivel elkezdtük az interjút. 

A nő körül mi a dolga a férfinak? És fordítva? 

Valójában mind nagyon hasonló tulajdonságot keresünk egymásban. Mégsem mutatja ezt meg mindenki. Mi ennek az oka?

Miért hordunk ennyiféle álarcot?

Azt hiszem, ez az a téma, amit egy örökkévalóságig lehetne kutatni, és akkor se lenne könnyebb dolgunk, ha professzorokat képeznének ki erre az expedícióra. 

Véleményt cserélni, elméleteket gyártani, hosszasan beszélgetni erről viszont bármikor lehet. Csak legyen süti, vagy egy kis bor. Vagy mindkettő.

Támcsu Anikó

 

 

Beszélgetőtársam, Keresztes Patrik a Willany Leó Improvizációs Táncszínház társulatában, a Duda Éva Társulatban, a Frenák Pál Társulatban, Grecsó Zoltán és Juhász Kata munkáiban lesz látható a közeljövőben.

Nyitófotó: Futár Ernő

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.