Imádom a kávét, mindenféle formában. Sőt néha nem szokványos formában is, például tonikkal. Igen, jól hallottátok, tonikkal.
De ezt persze nem én találtam ki, hanem kedves barista ismerősöm, Benkovich Ádám, aki jelenleg a Hold utcai piacon nemrég nyílt By Beans Coffee baristája.
Egy meglehetősen meleg napon látogattam meg, és persze azt mondtam neki, hogy rábízom, milyen kávéval lep meg.
Na, ez lett az Espresso Tonic, az ET (jéggel, egy különleges fruktózzal
készült Tonic, egy kis lime, így lesz roppanós savas az íz- magyarázta Ádám).
Azt mondta, nekem merte ezt a hűsítő kávét adni, mert én olyan kozmopolita, menő nagyvárosi, merész nő vagyok, akihez ez passzol. És bejött.
Bíztam benne, mert nem tegnap óta ismerjük egymást Ádámmal. Amikor még az oktatási központ büféjében (ahol én óraadó tanárként működök) a hallgatókat kápráztatta el a szívecskés cappuccinokkal és lattékkal (a csajok, asszonyok oda meg vissza voltak tőle), már akkor barátságot kötöttünk.
Elképesztően profi a srác és régóta szerettem volna róla írni. Mostanra sikerült összehoznom vele egy interjút a piacon megnyitott szuper kis kávézóban.
Fotó: Hartyányi Norbert
– Honnan jön a kávé iránti szereteted?
– A teázásból. De tényleg! 2012-ben egy barátommal nyitottunk egy teaházat-kávézót, ahol belekóstoltam a kávékészítés fortélyaiba és igazából jobban elbűvölt, mint a tea. És elkezdtem beleásni magamat…
A kávégépszerelő úr megmutatta az első lépéseket, hogyan kell megtisztítania gépet, elkészíteni a kávét, aztán én maximalista lévén videókat néztem, szakirodalma olvastam, mindent tudni akartam. Aztán amikor elkészítettem az első jó kávémat, akkor tudtam, hogy ez egy végtelen űr, amit fel kell, hogy fedezzek.
– Aki szereti a kávét, az szereti a teát és fordítva? Van ilyen összefüggés?
– Nem biztos. A kávé az teljesen más hatást gyakorol az emberre, ráadásul az ízek teljesen máshogy jelennek meg benne. A teák lágyabbak, de egyébként ugyanolyan nehéz műfaj mindkettő. Én korábban sokkal jobban szerettem a teát, mostanra viszont abszolút jobban a kávét.
Fotó: Hartyányi Norbert
– Honnan kerültél ide a Hold utcai piacra?
– A teázóból egy másik barátom vegán kávézó-cukrászdájában voltam üzletvezető, ott már a kávé volt a fókuszban. Aztán jött a suli bisztró, ahol nagyon mély kísérletezésbe fogtam, lévén hogy szabad kezet kaptam mindenben. Kapcsolatba léptem kávés cégekkel, teszteltem kávékat, hogy mit hogyan, milyen dózisban, hány grammal, milyen eljárással, milyen hőmérsékleten érdemes elkészíteni.
Másfél évig csak gyakoroltam, míg egy másik barátommal nyitottunk már egy ilyen irányultságú helyet. Innen egy speciality kávézóba vezetett az utam, a Madal-ba, ahol szűk egy év alatt nagyon sokat tanultam, versenyen is indultam.
A Magyar Latte Bajnokságon sikerült a 3. helyezést elérnem. Fantasztikus szórakozás, nagyon nagy élmény volt.
Rengeteg ember, időre teljesíteni, kihozni magadból a maximumot úgy, amit igazából csinálsz minden nap, csak sokkal tisztábban, precízebben, gyorsabban, összehangoltabban.
És még vidáman is, mert azt is nézik,
hogy mennyire vagy szenvedélyes a stage-ben, nem pedig azt,
hogy mennyire király barista vagy.
– Mivel nyertél? Mi volt az a plusz?
– Szerintem az, hogy mosolyogtam egyfolytában.
– Mosollyal bármilyen kávét el lehet adni?
– Szerintem igen. A vendéglátásnak egy nagyon nagy része mosoly.
A vendég, ha egy unott arcú vagy egy mosolygós embertől kapja meg a kávét,
a mosolygóstól kapottra biztosan azt mondja, hogy az finomabb.
Fotó: Hartyányi Norbert
– A szexi barista fiú image is sokat dob rajta, nem?
– Persze…
Minden reggel úgy kelek fel, hogy ma is szexi barista leszek.
Dehogyis…
(Amúgy a napokban születik kedvesével első babájuk, szóval a szexi barista fiú már elkelt.)
Ádám útja még pár speciality kávézó és cukrászda után, szimplán egy hirdetés útján vezetett az akkor nyíló By Beans Coffee-ba.
Itt Svédországban pörkölt kávéval dolgoznak, amit ő nagyon szeret, nagy svéd rajongó. És ettől a romantikus indíttatástól azt érezte, hogy jó, akkor nyomjuk!
– Mit szeretsz most a legjobban elkészíteni?
– Flat white –ot, mert imádok latte art-ozni, meg espressot. Mert mind a kettőben van egy különleges érzelmi impulzus. Az espressoban például amikor először megjelenik, csurog finoman a fehér porcelán csészébe a szirupos, nagyon krémes dolog. Az kicsit olyan 18+-os élményt ad az embernek.
A latte-nál pedig a tejjel és a krémes kávéval rajzol az ember a csészébe. Itt a kreativitást nagyon ki lehet élni.
– Kreativitás nélkül lehet valaki barista?
– Biztosan. Erre számos példát lehet találni. De aki kreatív, az sokkal jobban tud érvényesülni.
– Ha ránézel valakire, meg tudod mondani, milyen kávét ajánlanál neki? Meg tudod mondani, milyen típusú embernek milyen kávé való?
– Persze, de nem biztos, hogy jót ajánlanék!
Nehéz megmondani amúgy. Van egy pszichológiai kutatás, ami azt mondja, hogy
aki espressot iszik például, az sokkal lényegre törőbb, karakteresebb ember,
aki tejes kávékat iszik, ő inkább szofisztikáltabb típus.
– Elfogadják általában az ajánlásodat? És ha igen, akkor bejön?
– Általában elfogadják, és inkább bejön, mint nem. Azért így közel hat év után, ha vendéglátósként nyitott vagy a vendégekre, akkor első blikkre megvan a vendéggel a kapcsolat, akkor átjön, mi lehet a másiknak az érdekes.
– Mi otthon milyen szentségtöréseket követünk el a kávézással kapcsolatban?
– Most a legtöbben kotyogósat vagy filtereset isznak. Én inkább úgy mondanám, hogyan kell törekedni a legjobb kávékészítésre: 1. őröljük frissen a kávét, 2. nem felrakjuk az egészet egybe és begőzöljük a kávét, mert akkor keserű lesz meg csersavas, hanem amikor forr a víz, akkor rakjuk bele a kávét, gyorsan rácsavarjuk.
– Mi a helyzet a kapszulás kávékkal?
– Most már a speciality pörkölők is elkezdtek kapszulás kávét gyártani például. Én ittam már elfogadható minőségűt. Nem összevethető egy kávéházi minőséggel, de egy otthoni reggeli első kávénak teljesen jó.
Én a szemét részét nem kedvelem. Van, aki újrahasznosít persze, de akkor is sok a hulladék. De amennyibe kerül egy-egy jobb minőségű, annyiért már ihatsz egy jó eszpresszót is.
– Azt mondják, az igazi kávéfogyasztó eszpresszót iszik. Igaz ez?
– Ez szerintem olyan, mint a vörösbor, erre meg kell érni. Vagy nem. Én cappuccinoval kezdtem, aztán elkezdett egyre csökkeni a tejmennyiség, eljutottam a cortado-ig, majd egyszer csak eljött az espresso, aztán a filter. Ennél nagyon nagy hangsúlya van az aromának, és kijönnek a hibái is.
Fotó: Hartyányi Norbert
– Az első kávé élményét azért el lehet rontani egy espressoval, nem?
– Nagyon is! Én is jártam már így. De ide, hozzánk is félve jönnek be sokan, hogy húha… Aztán megkapják a kávéjukat és nagyon boldogok lesznek, hogy finom kávét fogyasztanak.
– Mennyire vevők a magyarok az újhullámos kávézókra?
– Nagyon is! Múltkor itt volt egy hatvanöt körüli bácsi, és benyomott négy espressot egy csészében egy etióp kávéból, ami azért egy világos, aromás kávé, amiben inkább a fekete tea, a bergamott és a gyümölcsösség jellemző, nem az olaszos karamellás, csokis íz. És nagyon ízlett neki!
Rengeteg fiatal is van, aki nyit erre az ízvilágra. Azért a történelmünkben mindig is megjelent a kávézás, lásd Pilvax Kávéház – ahonnan egy forradalom is elindult. Magyarország kávézó nemzet volt, most pedig újra kezdünk visszatalálni ehhez a kávéházi kultúrához.
Így készült az Espresso Tonic, az ET
Erikával, a kolléganőjével állandó kísérletezgetésben vannak, néha érdekes dolgokat is kreálnak, de nagyon élvezik. A küldetésük az, hogy a vendég jól érezze magát, jó kedvvel menjen el.
A gépparkjukat konzisztensen állították össze, azért, hogy mindig kiszámíthatóan magas minőséget kapjon a vendég. Náluk a legjobb kávé, a legjobb francia csokoládé, a legjobb üdítők vannak kínálaton, minden átláthatóan, hogy a vendég pontosan tudja, mi honnan származik. Ezen kívül környezettudatosak is, hiszen például csak elbomló szívószálat használnak.
Fenntarthatóság-magas minőség-különleges dizájn-megfizethető árak-mosoly-profi csapat. Én így fogalmaznám meg a By Beans Coffee kávézóját. És azt hiszem, ez elég jó ajánló ahhoz, hogy kipróbáljátok!
(kezdőkép: Hartyányi Norbert)
