Óriási kihívást és izgalmas feladatot kaptam az Anyatigrisekben – interjú Király Lindával

Legyen egyedülálló, dolgozó, vagy háztartásbeli, minden édesanya megvívja a maga csatáit a gyermekáldást követően. A várandósság sincsen másképp, hiszen a nők teste számtalan változáson megy keresztül, hangulatukat pedig a hormonok is nagyban befolyásolják.

A december 19-én online debütált Anyatigrisek című darabban Tallós Rita rendező sokoldalúan mutatja be mind az anyaság, mind a várandósság gyönyöreit és nehézségeit.

A színpadon olyan híres énekesnőkkel találkozhatunk, mint Danics Dóra, Veres Mónika Nika és Jónás Andi, az állapotos kismama szerepében pedig az Amerikában felnőtt Király Linda tűnik fel, aki exkluzív interjút adott magazinunknak nem csak a darab, de ambíciói és szakmai életútja kapcsán egyaránt.

fotó: Gregus Máté, Csizik Balázs

Tomkó Bori: A musicalek világa eddig sem volt ismeretlen számodra. Mikor kezdted ezt a műfajt?

Király Linda: Amerikában még tinédzserként. A gimnáziumban volt lehetőség dráma és zenei kurzusokon való részvételre, és évente egyszer rendeztek egy nagy iskolai musicalt. Én ezekben rendszeresen szerepeltem 16 éves koromig. Az előadásokat tehetségkutató ügynökök is látogatták és rám is felfigyeltek. Onnantól kezdve elkezdtem nyári produkciókban turnézni. Szerepeltem többek között a Nyomorultakban és a Carmenben is, utóbbiban már 13 évesen.

TB: Hazánkban 17 éves korodban tettél szert ismertségre a Szerelem első vérig című daloddal , majd a Big Brother főcímzenéjével. Az első albumod azonban csak 2003-ban jelent meg. Mi történt közben veled?

KL: Dalokat szereztem nem csak Amerikában, de Angliában és Németországban is, valamint turnéztam szerte a világban. Ezzel párhuzamosan aláírtam az első szerződésemet az Egyesült Államokban, majd többek között a turnén előadott dalok közül kerültek ki a 2003-ban debütáló lemez számai. Azt követően folytattam a zeneszerzést és az előadóművészetet. Írtam dalokat Bob Sinclarnek, lemezszerződést kötöttem az amerikai Universal Studios-al, ahol számtalan Grammy-díjas producerrel és kiváló zenésszel dolgozhattam együtt, mindeközben Andrew Lloyd Webber kiválasztott Christine szerepére az Operaház fantomjában.

TB: Ez utóbbi hogyan sikerült?

KL: Meghívást kaptam egy meghallgatásra, ahol elénekeltem a kért dalokat, majd a felvételeket elküldték Webbernek, aki személyesen választotta ki a főszereplőket.

TB: Most pedig sok év kihagyás után a Liliom Produkció darabjában térsz vissza a musicalek világába. Hogyan kerültél kapcsolatba Tallós Ritával?

KL: Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy ő maga keresett fel. Négy tehetséges énekesnővel szeretett volna együtt dolgozni, és konkrét elképzelése volt, hogy melyik szerepet kinek szánja. Én pedig örömmel vállaltam el Amy karakterét, ugyanis már nagyon hiányzott a színházi, családias közeg. Vissza akartam térni, hiszen óriási kihívás, és izgalmas feladat.

fotó: Török Dániel

TB: Milyen érzés egy olyan nőt alakítani, aki gyermeket vár úgy, hogy neked még nincs?  Hogyan lehet így hitelesen eljátszani egy anya szerepet?

KL: Megvannak a szerep nehézségei, de érdekes módon pont nem az, hogy egy várandós kismamát kell alakítanom. Ez nem esett nehezemre, hiszen mindig is figyeltem a gyerekekre, a mai napig védem és óvom őket, akárhányszor a közelükben vagyok.

Szülő ismerőseim szerint született anyuka vagyok, nem véletlen, hogy az öcsém mindig is úgy hívott, hogy anyatigris, egyszerűen ilyen a beállítottságom.

A szerep nehézségét számomra inkább a karakter jelleme jelenti, Amy ugyanis egy nagyon naiv, néha kicsit butácska, idealista lány, aki mindent rózsásnak lát. Én ellenben már megéltem néhány dolgot és két lábbal járok a földön. Pont ezért is volt olyan izgalmas beleeresztenem magam ebbe a szerepbe, és a színpadon elengedni a realista gondolkodást.

TB: Hogyan zajlottak a próbák a koronavírus-járvány árnyékában?

KL: Nehéz folyamat volt, betegségek miatt egy egyhónapos kényszerszünetre is szükség volt, így a próbafolyamat négy hónapig tartott. Bár utána kicsit nehezen zökkentünk vissza, szerencsére mindenben támogattuk egymást. Az egyik legnagyobb nehézséget a próbák során hordott maszk okozta, hiszen a viselése akadályoz minket abban, hogy lássuk egymás mimikáját és reakcióit, nem mellesleg az éneklésben is nagy akadály.

fotó: Török Dániel

TB: A pandémia sokak terveit keresztbe húzta, többek között a művészekét is. Te mivel töltötted az időt fellépések híján?

KL: Fontosnak tartottam, hogy aktív maradjak, így zenét szereztem, kiadtam egy saját szerzeményt, egy, az öcsémmel közös karácsonyi dalt, egy dj-vel is írtunk közös számot, közben másoknak is komponáltam egy-egy művet, és életem első szinkronfelvételén is túl vagyok. Ugyanakkor nehéz a helyzet, hiszen egy zenei előadó számára a koncertek olyanok, mint a levegő vétel, így a korlátozások kicsit szorongatják a torkomat.

TB: Ez idő alatt az RTL Klub Konyhafőnök VIP című műsorában is láthattak a nézők. A főzés terén születtek terveid a jövőre nézve?

KL: Mindig is szerettem a gasztronómiát, a főzés egyfajta meditáció a számomra. Kibontok egy üveg Prossecot, és közben kitalálom, mit szeretnék alkotni a konyhában. A főzőműsor nem ez a hely volt, de örülök, hogy részt vettem benne, hiszen nagyon sokat tanultam. Egy barátnőmnek heti egyszer “tanfolyamot” is tartok, nemrég pedig elkészítettem életem első macaronját. Vannak terveim, de még agyalok rajta, pontosan mit is szeretnék.

TB: A korlátozásokat követően milyen más ambícióid vannak?

KL: Nagyon várom, hogy élőben is bemutathassuk az Anyatigriseket, hiszen az az igazi. Nem tudom, hogy a mostani online előadást hogy fogadja majd a közönség, hiszen ez most egy új műfajnak számít. De mi büszkék vagyunk a munkánkra, ha pedig a pandémiának vége, mindenkit szeretettel várunk a MOM Kulturális Központba.

TB: Sok sikert kívánunk az előadáshoz, reméljük, hogy mihamarabb élőben is láthatjuk!

Tomkó Bori

Köszönjük az interjú elkészültében nyújtott segítséget Máthé Bencének.

(kezdőkép: Csányi István)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük