Skip to content
Érkezik a LEGO® DREAMZzz™ és életre kelti a gyermekek álmainak határtalan erejét.
(tovább…)
Közel a 40. Ez tény, nem képezheti vita tárgyát, ha más nem is, az igazolványom rútul az orrom alá dörgöli, valahányszor előveszem.
(tovább…)
Évekkel ezelőtt furcsa álmom volt.
(tovább…)
Felriadtam hirtelen.
(tovább…)
Álmot láttam. Madár voltam álmomban.
(tovább…)
Valami nagyba vágtam a fejszémet az ősszel… Évek óta dédelgetett álmom valóra váltottam végre!
(tovább…)
Az ablak előtt állva néztem, ahogy a jégvirágok egymás után rajzolódtak ki az üvegen, koncentráltam, próbáltam a távolba nézni, de a hóvihartól már csak a kémények lassú, álmos füstjét láthattam.
(tovább…)
Csak egy félig megálmodott álom voltál, amiből fel kellett ébrednem. Egy futó kaland, ami mégis sokkal többet adott, mint reméltem és sokkal-sokkal többet vett el mint vártam. Megadtam magam… nem neked, a saját érzéseimnek.
(tovább…)
Lassan nyitom ki a szemeimet… előttem állsz. A parkban vagyunk, a mi parkunkban. Úgy fogsz kézen, mintha természetes lenne, mintha a kezemnek mindig is a kezedben lett volna a helye.
(tovább…)
Vannak filmek, melyek – nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért, de hatással vannak ránk, valahányszor látjuk őket. Mindig más fog meg belőle, attól függően éppen milyen életciklusban vagyunk, vagy mire emlékszünk vissza, vagy mit látunk magunk körül.
(tovább…)
Igazából nem lehet okom a panaszra, még ha nem is tagadhatom, hogy az elmúlt hónapokban nem alakultak a legjobban a dolgaim.
(tovább…)
36 éves vagyok. Feleség. Anya. Emellett pedig Nő, Ember, aki még mindig mer álmodni. Tele kétséggel, félelemmel, bizonytalansággal, önbizalomhiánnyal. (tovább…)
Együtt élünk. Te és én. Itt a régen várt MI… minden egyes lélegzetemben. Itt vagy velem… végre. Reggel, ahogy kinyitom a szemem, téged érezlek.
(tovább…)
Martin Luther King 1929. január 15-én született.
(tovább…)
Az ébrenlét határán lebegek. Furcsán jól eső érzés.
(tovább…)
Hűvös szél mart az arcomba.
(tovább…)
„Isten hozott Hollywoodban! Te miről álmodozol?”
(tovább…)