A boldogság titka mindenkinél más. Vannak olyanok, akiknek egy apró dolog is elég ahhoz, hogy felhőtlenül boldogok legyenek és jól teljen az egész napjuk.
A 2019-es év egyik legjobb filmje Joaquin Phoenix Oscar-esélyes alakításával a Joker. Mindenkire hatással van, aki rászánja az idejét és beül a moziba. De miért lett ekkora dobás ez a film?
Régóta meg akartam írni neked ezt a levelet, de nem volt hozzá elég bátorságom. Most végre elszántam magam. Muszáj könnyítenem a lelkemen és tiszta vizet önteni a pohárba, még ha ezzel visszavonhatatlanul hülyét is csinálok magamból. Ez van, vállalom!
Hetek óta próbálom a gondolataimat szavakba önteni, nem sikerült! Rengetegszer kezdtem el írni és legtöbbször csak a címig jutottam, azt változtattam meg számtalanszor. Azt akartam, hogy már a cím is kifejezze azt a dilemmát, amelyet az élet bizonyos szituációkban elénk tár: dönteni kell, gyorsan, jól.
Néma csendben ültem a belülről sikító sóvárgásaim felett. Nem is értem, hiszen hangot is adhatnék neki, igazit, hadd szárnyaljon ki belőlem, hátha felszabadít.
A filmekben általában könnyű eldönteni, ki a jófiú/jó lány: a szomszéd srác, vagy lány, akit az ellentétes nemű főszereplő észre sem vesz a film utolsó öt percéig, amikor aztán rájön, hogy élete szerelme végig az orra előtt volt.
Tudjátok, rohadtul elegem van! Mert nem elég, hogy napjában százszor gondolok arra, hogy elég jó anya vagyok-e, hogy jól csinálom-e, amit csinálok, vagy hogy éppen őrlődök aközött, hogy adott szituációban ésszel, vagy szívvel neveljem-e a gyerekem, még ráadásul úgy is érzem, hogy a környezetem is mindent megtesz azért, hogy én rosszul érezzem magamat.
Az elmúlt jó néhány évemet egyedül töltöm. Régre datálhatjuk az utolsó szakítást. Lassan elhúznak felettem a harmincas évek. Azok, melyeket egykoron csodás közös családi éveknek álmodtam…
Tudod,neked furcsa lehet… De vannak olyanok is, mint én, akinek ez az első éve, hogy az öt éves lányának olyan mesebeli karácsonyt varázsolhat, amire minden gyermek áhítozik.
A nő épp be akarta csukni az autó ajtaját, hogy gyorsan el tudjon indulni, amikor odalépett hozzá. Nem volt jó hangulatban, senkivel sem akart szóba állni.
Két barátom között továbbra is élénk vitát képez, hogy vajon a gyereket nevelni kell, meg kell-e mondani neki, hogy mi a helyes, vagy jó példát kell mutatni?
Kidobta a francba. Így. Szó szerint ez volt odaírva. Nemrég olvasott egy novellát, nagyon jó írás volt, egy megcsalt, elhagyott nőről, butácska szeretőről.
„Nem a munkád vagy”- mondta Tyler a Harcosok klubjában. Bár az a film már majdnem húsz éves, valahogy még mindig a legjobb összefoglalása, görbe tükre a mai fogyasztói társadalomnak.
Elolvastam azt a cikket, hogy miért is vagyunk jók barátnak egy pasi számára, jót nevettem és simogatta a lelkemet. Most megmutatom a helyzetet a másik aspektusból.
A társkereső oldalon a következőként írta le magát: tehetséges és bohém tabudöngető. Fiatal nő létére szép karriert futott már be. Látni engedi a hibáit és a titkait.
A kislányok mind egytől egyig az esküvőjükről álmodoznak. Elképzelik, hogy milyen lesz a ruhájuk, a hajuk, milyen színű lesz a díszítés. Maguk mellé képzelnek egy szőke herceget, akinek kék a szeme.
Csend van. Olyan nagy csend van. Kézzelfogható a csend, markolni tudná. De a fejében egyre jobban, hangosabban kiabálnak a gondolatok. Ki akarnak törni, a csend tudtára akarják adni, hogy itt vannak, tudják mit okoz, tudják, hogy a mérhetetlen csend ennyi szomorúságot rejt.
Te is hallottad már azt a dumát, hogy „be kellene vezetni a sorkatonaságot, hogy tiszteletet, fegyelmet tanuljanak a fiatalok”? Vagy inkább úgy kérdezem: hallottad már ezt a sületlenséget?