– Jó napot! – szólt Tavasztündér. Beletúrt hosszú, hullámos, kéklő fürtjeibe. Könnyű léptekkel sétálgatott a harmatos fűben. Az embereket kereste. Apró, meztelen lába nyomán sárga kankalin és kék ibolya bontotta szirmait.

(tovább…)