Nem fogsz unatkozni, az biztos!
Nem az a legnehezebb, hogy anyaként nem alszol eleget, fáradt vagy szinte állandó jelleggel és mégis végtelen türelemmel kell megoldást találnod a kialakult helyzetekre. Arra is könnyű akadályként fogsz tekinteni, hogy a babád, a kisgyermeked mellett száz féle foglalkozásra kell szert tenned egy személyben. Ha a mi a legnehezebb az anyaságban kérdésre kellene felelned, szinte biztos vagyok benne, hogy te is ezt válaszolnád!
Egy nap alatt is többször megfordul veled a világ és mosolyogsz, könnyezel, vagy akár mindkettőt egyszerre. Anyának lenni olyan, mintha egy hullámvasúton ülnél. Rajongásig imádod a gyermekedet, ez természetes, a legszebb dolog megölelni őt és jól megpuszilgatni, kimondani és viszonthallani: szeretlek. Ugyanakkor néha a falra tudnál mászni, ha még egyszer meghallod, hogy
Anyaaaa , anya nézd, anya figyelj…
Éppen leültél és már fel is kell állnod, éppen elaludt, és máris ébred, éppen most mondtad el, de nem figyelt…Egyszer nem akar indulni a fürdőszobába, pár perccel később– sok- sok perc elteltével- meg kiszállni nem akar a fürdőkádból. Néhány dolog, ami miatt kiakadsz, és amit pillanatok alatt el is felejtesz, mert megnevettet, mert édes mosolyától ellágyul a szíved.
Nem az a legnehezebb az anyaságban, hogy fogalmad sincs, miért sír a baba és nem sikerül megnyugtatnod, sőt már neked is potyog a könnyed. Nem az, hogy nincs tejed, vagy hogy túl sok az anyatej… Nem az, hogy sokszor nemet mond a totyogó és jön a háromig számolok, amit már te is utáltál a saját anyukádtól, vagy elveszíted a türelmedet és te jobban ordítasz, mint a dacos és durcás gyerek. Nem az, hogy nem lehetsz ott az óvodás mellett, hogy te jobban sírsz elválás után, mint ő. Nem az, hogy sajnálod a kisiskolást a hatalmas iskolatáska súlya alatt és csak könyörgéssel, veszekedés árán sikerül rávenned, hogy tanuljatok, gyakoroljatok kicsit otthon is. Nem az, hogy folyton vitatkozol a kamasz gyerekeddel, már ha egyáltalán szóba áll veled…
Minden kornak megvan a szépsége és a nehézsége is.
Nem segít egy cseppet sem, hogy az összes könyvet elolvastad, – de legalább egyet- és nincs meg a megfelelő válasz a kérdésedre, hogy minden rokonod és ismerősöd na meg a játszótéri és a netes ismeretlenekről nem is beszélve, mindenki jobban tudja, mint te és kéretlenül is ellátnak tanácsokkal.
Nehéz és fárasztó, sőt felettébb dühítő. A kétségbeesést, a bizonytalanságot aztán felváltja valami más. Egy idő után mindezen túllendülsz: a babás csoportokból kilépsz, a rokonok mondatait egyik füleden beengeded, a másikon ki és a játszótéren is inkább a gyermekeddel élvezed a játékot, mintsem leállnál beszélgetni. Ezek a beszélgetések vagy panaszkodások vagy dicsekvések, te ne nehezítsd a dolgod, inkább ne állj bele, és főként ne vedd magadra ezeket.
Csak élvezd az együtt töltött időt a gyermekeddel!
Az is nehéz, amikor el kell engedned őt. Most még elképzelni is rettenetes, milyen lesz, amikor már nem kér a puszikból, anya varázs-és gyógyító puszijaiból. Sírni fogsz, akkor is, amikor először azt mondja: nincs is Mikulás..! Nehéz lesz, amikor nem tudsz mellette lenni, nehezen viseled majd, amikor nem téged hív, amikor magára zárja az ajtót és nem kér belőled…
A legnehezebb az anyaságban a sok-sok nehézség és még több szépség mellett, hogy
csak később fog kiderülni,
hogy jól csináltad -e.
Amikor döntést hozol -naponta több alkalommal-, igyekszel a legjobb tudásod és az érzéseid, az ösztöneid szerint cselekedni, de nem tudod, 100% -ig nem lehetsz benne biztos, hogy úgy és azt veszi le, azt tanulja belőle, azt viszi majd magával, amit te szerettél volna átadni.
Rengeteget kell beszélgetni, de néha annyira fáradt vagy, hogy tényleg csak összebújásra vágysz, és inkább olvasol neki, mintsem rábólints arra, hogy beszélgessünk mééééég!
Felelsz az összes kérdésére, szereted és ki is mutatod, ott vagy vele, amennyit csak tudsz, de ki tudja, hogy ez elég-e. Egy-egy nap sem sikerül úgy általában, ahogy eltervezed, hát még egy egész élet…
A gyermek élete ránk van bízva, sok múlik rajtunk anyákon. Irtó nagy felelősség.
Azt hiszem, őszintének kell lenni,
csak azzal nyerhetünk.
Ha őszintén szereted, elfogadja, hogy olykor nagyon fáradt vagy, tényleg megbocsájt, amikor bocsánatot kérsz, mert kiabáltál vele, könnyebben elenged egy kis énidőre, mert tudja, ha töltődsz, akkor majd egy mosolygósabb anyát kap vissza.
A gyerekek okosak, és nagyon érzik, ha valami nincs rendben. Ha veled, benned nem oké valami. Így hát nem tehetsz mást, mint tudatosítod magadban, hogy:
jól csinálod!
Mert jó vagy, neki így vagy jó, ahogy vagy. Ne akarj tökéletes lenni, mert nem tudsz, de nem is kell.
Szeresd őszintén, őt és magadat is!
Deák-Ember Ágnes
Csak Csináld – Magadért
(Kezdőkép: Unsplash)
