Emlékszem, gyermekként mindig az járt a fejemben, hogy minél fiatalabb anyuka lehessek, hogy minél kisebb legyen legyen a gyermekem és köztem a korkülönbség.
Azt akartam, hogy majd az unokáimmal is vidám és aktív időt tölthessek. Bele sem gondoltam, hogy ahhoz talán majd az Apuka is kell. Pedig lássuk be, ha nincs az Apa, nem születik a gyermekkel együtt az Anya. Persze felnőttfejjel az ember már másképpen látja a dolgokat. Az Én elképzeléseim is változtak.
Volt, mikor nem is szerettem volna Anya lenni. Volt, mikor Anya lettem volna, de Apa nélkül. Aztán megtaláltam azt az embert, akivel a világ végére is elmennék. Akiről azt gondolom, csodálatos Apuka lenne, és általa és is Anyává válhatnék.
De sajnos a sors nem ilyen kegyes. A mi kis angyalkánk nem akar még közénk jönni. Néha elindul, de aztán kiderül, hogy még nincs itt az ideje. Néha eszembe jut, ha velünk maradt volna, már én is Anya lehetnék.
Talán nem tudja, de már most szeretjük és nagyon várjuk őt.
Néha álmodom is róla. Az álmaimban is gyönyörű.
Nem haragszom rá, hogy nem jön még és bármit megteszek, hogy úgy érezze, itt jó helye lesz és biztonságban lesz. Megígérem, hogy szeretni fogom, hogy megvédem és támogatom.
Nem érdekel, mibe kerül, hogy végre megérkezzen hozzánk. De addig is, bár nem vagyok még Anya, vannak, akiket azt hiszem Anyai szeretettel szeretek. Talán miattuk is tudom, milyen érzés valakit magadnál sokkal jobban szeretni. Milyen érzés mérhetetlenül büszkének lenni.
Mert némelyikük már Anya. Csodálatosak és mérhetetlenül tudnak szeretni. Talán fogalmuk sincs róla, hogy mekkora kincsek. Azért én nagyon-nagyon büszke vagyok rájuk, mert nekik köszönhetem a két Angyalt, akik bár nem az enyémek, azért valahogy mégis. Mert nem csak az Anyaság, de a Nagynéniség is csodálatos dolog. Bár nem a tiéd, de a szíved akkor is a testeden kívül dobog.
Drága Kicsi Babám!
Még nem is létezel, de én már most nagyon szeretlek. Nincs az a kincs, ami pótolhatna téged. Tudom, látod hová és mikor fogsz érkezni. Igazán hálás vagyok, hogy Te minket fogsz választani.
Hidd el, Apa is nagyon vár és nagyon-nagyon szeretni fog téged. Ő egy csodálatos ember. Nem siettetni szeretnénk, csak jó lenne már téged hallani és látni. Biztosan boldogan játszanál az unokatestvéreiddel. Biztosan Te is nagyon szeretnéd őket.
Rengetegen várnak rád: Apa és Én, a két Papád és a 3 Mamád, a két dédid, és a Nénjék és Bátyák is. A lista még nem teljes. Nagyon szerencsés leszel, mert rengetegen fognak téged nagyon szeretni.
Nagyon szeretlek és nagyon várom, hogy végre itt lehess velem. És ne feledd, nem haragszom, mert már volt, mikor elindultál, de valami közbe jött és vissza kellett fordulnod, mert még nincs itt az idő.
Néha arra gondolok, talán Te is sietnél hozzánk, de még nem lehet. Viszont tudd, hogy ezért nem haragszom rád. Várok rád. Addig is találkozunk álmomban.
Szeretlek,
Anya
(kezdőkép: Unsplash)