„Hagyd csak kicsim, a fele lepotyog a padlóra; majd a mami inkább gyorsan megcsinálja!” Veled is előfordult már, hogy valamilyen hasonló indokkal elhessegetted a gyereket a konyhából? Mert túl nagy rumlit csinál, mert olyankor háromszor annyi a mosogatni való és különben is, egyedül percek alatt megvagy a tennivalókkal.

Pedig a kicsik szívesen segítenek a konyhában, s ha megszokják, hogy rendszeresen jelen lehetnek, egyre ügyesebben be fognak tudni segíteni. Közben ráadásul olyasmiket is megtanulhatnak, hogy a brokkoli az zöld és nem gyümölcs, s a közös élményeken keresztül önbizalmat is ad nekik.

Lehetséges, hogy kezdetben nehézkes és kicsit fárasztó, viszont nagyon megéri, ha hagyod, hogy a picikéd a konyhában sürögjön körülötted. Ajánlatos persze nem akkor nekikezdeni, amikor éppen rohanós napotok van, s szorít az idő. Élvezetes csak akkor lesz, ha nem idegeskedsz és türelmes tudsz maradni.

S hogy miért éri meg? Mert szép lassan megismeri az alapanyagokat, megtanulja a sütés-főzés alapjait s olyan készségekre tesz szert, melyeket aztán egész felnőtt korában is kamatoztathat. A mai napig emlékszem, a Nagymamám – aki imádott sütni, főzni – mindig megengedte, hogy ott lebzseljek a konyhájában, ha valami készült. Szívesen megmutogatta, mit s hogyan készít; többek közt azt is, hogyan kell a tojásfehérjéből tökéletes habot verni. Sima kézi habverővel, rézedényben készítette; fáradhatatlan, határozott mozdulatai a mai napig élesen előttem vannak. Majd hirtelen, váratlan fejjel lefelé fordította az edényt és azt mondta: jól nézzem meg, amit most látok, mert ilyenkor van teljesen kész a hab, ha még így sem tud lepottyanni a konyhakőre.

Az alábbiakban összeszedtük, milyen korú gyerekekre milyen típusú feladatokat bízhatunk, hogy ők is élvezhessék és hogy sikerélményük is lehessen a konyhában. A legfontosabb, amire mindig ügyeljünk, hogy a körülmények legyenek biztonságosak: a kisebbek keze ügyébe csakis gyerekbiztos fa, vagy műanyag konyhai eszközök kerülhessenek, a törékeny és veszélyes dolgokat pedig zárjuk el, vagy pakoljuk elérhetetlen magasságokba.

Meglehet, hogy a két és fél éves kislányod még nem tud teljesen egyedül felöltözni, viszont boldogan akar segítene neked a konyhában. Használd ki a lelkesedését!

Három évnél kisebb

apróságokra már nyugodtan rábízhatod a zöldség tisztítását a mosogatónál, összekevertetheted vele a hozzávalókat a tálban. Szitálhatja a porcukrot, a lisztet, feldíszítheti a süteményt.

Három-öt éves gyerekek

akár már a hozzávalók kimérésében is segédkezhetnek; önthetik, vagy kanalazhatják a tálba a szükséges mennyiségeket, persze az irányításod mellett. Puhább állagú élelmiszereket – mint például gombát, epret, vajat – megpróbálhatnak darabokra vágni egy keményebb, műanyag késsel. Húst panírozhatnak – ezt a tevékenységet nálunk mindkét gyerek nagyon szereti, a mai napig. Kenyeret kenhetnek, tésztát dagaszthatnak; vagy babot, borsót fejthetnek.

Öt-hétéves gyerekeket

már trükkösebb dolgokba is beavathatsz és esetleg kicsit „komolyabb” eszközökkel is megismertethetsz. Az éles konyhakéssel viszont még mindig csak nagyon óvatosan; vedd figyelembe a gyermeked képességeit, s ha bizonytalannak látod, pihentesd még az ilyen jellegű feladatokat. Fűszernövényeket például ollóval is kisebb darabokra vághat, a mennyiségek kimérése a számtan játékos gyakorlására is jó lehet a kisiskolásokkal. Tojást pucolhatnak, narancsot hámozhatnak, megteríthetik az asztalt. (Utóbbival már kisebb, ovis korban is lehet próbálkozni, otthon is.)

8-11 éves korban

olyan dolgokat is rábízhatsz, amelyek már egy kis önállóságot igényelnek. Persze azért ne hagyd még teljesen felügyelet nélkül, viszont – ahol csak lehet – hagyd, hadd érvényesüljön. Ebben az életkorban már simán bevonhatod a család heti menüjének megtervezésébe például. Elkészíthet egyszerűbb ételeket – mondjuk egy salátát – könnyen követhető receptek alapján; előkeresheti a hozzávalókat a kamrából és a hűtőből, hámozót adhatsz a kezébe. A fokozatosság továbbra is nagyon fontos, mindig beszéljétek meg, mi mindenre kell vigyázni, nehogy leforrázza magát, elvágja a kezét, vagy bármilyen konyhai baleset történjen. Siettetni, erőltetni semmit sem szabad.

12 éves és annál idősebb gyerek

már bonyolultabb recepteket is le tud követni, sőt akár saját maga is képes rögtönözni, kitalálni dolgokat.  Persze mindez attól függ, mennyire érdekli a főzés és a konyha egyáltalán, illetve, hogy mennyire mozog már otthonosan a terepen. Még ilyenkor sem árt, ha a „fél szemedet” rajta tartod a balesetek elkerülése érdekében.

Ottlik Judit

(kezdőkép: pexels)