Fejlesztés és tehetséggondozás bölcsődés korban?

A korai fejlesztés, a játékos tanulás, a tehetség felfedezése és a tehetséggondozás a gyermek egész életére robbanásszerű eredményességgel hat.

Élénk kapcsolat figyelhető meg a korai játékos tanulási élmények és a későbbi elsajátítási képességek között.

A gyermekek számára szóló történet felolvasása, a mesehallgatás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást, az érzelmi gazdagságot, ezek a televízió és mesefilm segítségével csak korlátozott módon alakulnak ki, pedig a munkához, a társadalomba beilleszkedéshez ezekre szükség van.

Ilyen lehet például egy kedves, egyszerű történet saját szavakkal, vagy egy mesekönyv, vagy képek segítségével újra és újra történő elmesélése, majd annak eljátszása.

Az őt körülvevő figyelem befogadása, az érdeklődés középpontjába való kerülés. Mind-mind óriási jelentőségűek a kisgyermek értelmi és pszichés fejlődésében!

Így például a kirakós játékok, a szocializációt fejlesztő, kisebb-nagyobb kommunikációt lebonyolító szerepjátékok, a mozgást fejlesztő játékok. Ilyen a nap során látottak-hallottak lerajzolásának, elmesélésének, a szabad szövegalkotásnak, a jó történetnek az újra és újra történő átélése. A nagy-mozgásos játékok, vagy a mozgást és gondolkodást egyszerre fejlesztő labdajátékok.

Fontos az is, hogy ez a megszokott, megszeretett környezetben, kortársakkal történik, amelyben otthonosan tud mozogni, szerepelni, megfelelő szabályok között alkalmazkodni, és így optimálisan fejlődni.

Bölcsődés korban elengedhetetlen a napi és a heti rendszer
megfelelő működése a gyermek életritmusához igazítva.

Fontos a megfelelően összeállított egészséges étrend, amely
nélkülözhetetlen az egészséges testi és lelki és szellemi fejlődéséhez.

Örökös vita folyik arról, hogy az agy képességeit az örökölt tulajdonságok vagy a külső körülmények befolyásolják-e és határozzák-e meg.

A kétszázmilliárd agysejt kialakulása az első pár hónapban a génektől függ.

Tudjuk jól, hogy az adottság nagyszerű dolog, de könnyen szertefoszlik, ha nem támogatják, mentorálják és fejlesztik megfelelően. A szülők, és a szakemberek hozzáállásától, és megfelelő döntéseiktől is függ, hogy az adottságokból mit lehet kihozni, s a gyermeket hogyan tudják lelkesíteni, motiválni.

A szülői hozzáállásról

A szülői hozzáállás nagyon sokrétű lehet: magában foglalhatja a berögzült családi mintázatokat, a régről hozott hibás beidegződéseket, a negatív eredményű hibás döntéseket, amelyekről a kezdő szülőnek érdemes időben tájékozódnia és segítő szakemberrel erről részletesen konzultálni.

A családi háttér, a szülők harmonikus kapcsolata és
egymással egyenrangú társakként való együttműködése szintén meghatározó erejű,
amely döntő jelentőségű a gyermek zavartalan fejlődéséhez.

A szülők önismeretén és hozzáállásán kívül kiemelt fontosságú, a gyermeket támogató szakemberekkel való együttműködés, a nyitott és lelkes hozzáállás – így különösen a legkorábbi időszakban, kiemelten a bölcsődei, majd az óvodai évek alatt.

A kisgyermekkorban befektetett energia és odaadás, az iskola, a munka és a felnőtt családi élet évei alatt sokszorosan térül meg.

Urbán Éva Izabella
f
ejlesztőpedagógus, dipl. mentálhigiénés szakember

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük