Hazánkban és a szomszédos országokban tízéves korában  engednék először szülői kíséret nélkül a gyermeket az iskolába.

Ausztria és Bulgária a két véglet, a vélemények között erős Kelet Nyugat megosztottság látható. Legalábbis, ez derült ki az Ifjúságkutató Intézet  nemrég megjelent közvélemény-kutatásából.

Meddig kísérjük az iskolába?

Az általános iskola első napjaiban jellemzően a szülők, nagyszülők vagy  idősebb testvérek kísérik az elsősöket. Utána, ahogy nagyobbak lesznek egyre gyakoribbá válik az önálló iskolába járás. Az Ifjúságkutató Intézet  friss, nemzetközi kutatásában azt vizsgálta, hogy a felnőttek hány éves  kortól engednék el a gyereket egyedül az iskolába.  

A tizenkét országban végzett felmérés szerint a megkérdezettek két  csoportba sorolhatók. Az országok egy része akár már 10 éves kor előtt (ide  tartozik Ausztria, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország,  Montenegró, Szerbia és Szlovénia), másik része inkább 10 éves kortól  hagyná, hogy a gyermek először menjen kíséret nélkül az iskolába (ide  sorolható Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia és Magyarország is). 

A magyarok meglátása

A kutatásban részt vett magyar felnőttek fele úgy véli, hogy 10 és 12 éves  kor között engedhető meg először, hogy a diákok egyedül közlekedjenek az  otthon és az iskola között. Emellett a 10 éves kort jelölték meg a  leggyakrabban, vagyis a magyar válaszadók negyede (25%) gondolja azt,  hogy ennyi idősen már önállóan is járhat iskolába a gyermek.  

Az Ifjúságkutató Intézet felmérésében a válaszadást főként a környezet-,  illetve közbiztonság, a tanintézmény elhelyezkedése, valamint a  gyermek(ek) érettségi szintje befolyásolhatta. Az eredmények alapján továbbá megállapítható, hogy a nyugatabbra lévő országok kevesebb  tanintézményben töltött idő után is hagynák, hogy az iskolások egyedül  közlekedjenek. A vizsgált országok közül a két végletet Ausztria és Bulgária képviseli. Az előbbiben a megkérdezettek átlagosan 8, utóbbiban pedig 11  évesen engednék, hogy először egyedül közlekedjen a gyermek. 

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2023. áprilisában készült összesen 12  ezer, országonként 1000 fős reprezentatív mintával. Az adatfelvételt Közép Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER készítette az  Ifjúságkutató Intézet számára. 

(képek: freepik)