Honnan tudhatjuk, hogy gyermekünk mentálisan egészséges?

2022. február 7 és 13 között van a gyermekek mentális egészségének hete. Dr Bohács Krisztina PhD a Gem Tanulási Központ (www.gem.hu) szakmai vezetője, intelligenciakutató bővebben mesél a mentális problémák felismeréséről, a mentális betegségekre utaló jelekről.

A mentális egészség egy nagyon összetett fogalom. Magában foglalja a gondolkodást, valamint az érzelmek és a viselkedés szabályozását is. Ha ezek közül bármelyik területen zavar keletkezik, akkor mentális betegségről beszélhetünk. Gyermekek esetében gyakran a kortársakhoz mért elmaradás, bizonyos mérföldkövek el nem érése jelzi a problémát. A felnőttek mentális betegségei ilyen szempontból talán könnyebben észrevehetők: a gondolkodás vagy a viselkedés drasztikus megváltozása általában szemet szúr a környezetnek.

Milyen viselkedésre figyeljünk gyermekeknél? Hogyan ismerhetjük fel a mentális betegségeket?

Intő jel lehet, ha a gyermek nem játszik. Különbséget kell tennünk a kortársaival nem játszó gyermek és a játékok iránt egyáltalán nem érdeklődő gyermek között. Míg a kortársak kerülése szocializációs problémát is jelezhet, a játék teljes hiánya, vagy kifejezetten az önálló játék hiánya fejlődésbeli elmaradásra is utalhat.

Mentális betegséget jelezhet az is, ha a gyermek nem érdeklődik az új tevékenységek iránt. Ha egy gyermek nehezen oldódik a csoportos foglalkozásokon, vagy csak olyan játékot hajlandó játszani, amit már korábban megtanult, az az újdonság kerülésére, az ismeretlentől való félelemre utalhat. A csendes, elvonuló, visszahúzódó gyermekek küzdhetnek szorongással, de akár depresszióval is!

Ha minimális a gyermek válaszkészsége, egyszavas válaszokat ad, kerüli a szemkontaktust, vagy megfigyelhető a kommunikáció teljes hiánya, az komolyabb problémára is utalhat. Ezek a tünetek jellemzőek például az autizmus spektrumzavar, illetve a valamivel enyhébb Asperger szindróma esetében is.

A másik véglet a „rosszcsont” gyermek. Ha a viselkedés hirtelen megváltozik, a gyermek csínytevésekben vesz részt, rosszalkodással igyekszik magára vonni a felnőttek figyelmét, az jelezhet krízishelyzetet a gyermek életében. A gyermekek sok esetben nem tudják megfogalmazni, hogy mi nyomasztja őket. Nincs még megfelelő szókincsük az érzelmeik pontos megnevezéséhez sem. Ráadásul nem is minden esetben tudják, hogy mi segítene a feszültség oldásában, nincs mindig elképzelésük a megoldásról.

Tünet lehet még a szabályozatlan dühkitörések gyakori megjelenése, illetve az elhúzódó szomorúság vagy érdektelenség is. Az érzelmi kontroll problémái mellett a depressziónak és a mániának is lehetnek hosszan tartó érzelmi hullámok az első jelei.

A túlzott mozgásigény, a figyelem fenntartásának nehézségei és a több tantárgyra kiterjedő gyenge iskolai teljesítmény tanulási zavart vagy ADHD-t jelezhet. Ezeket a jeleket akár már óvódában kiszúrhatja a szemfüles szülő. Az időben diagnosztizált és kezelt mentális betegség sok bosszúságtól és negatív élménytől megvédheti a gyermeket!

Mi a helyzet a nagyobb gyermekekkel? Vannak olyan mentális betegségek, amelyek csak felnőtteknél jelentkeznek?

A legtöbb mentális betegségre már kisgyermekkorban utalnak jelek, azonban a konkrét diagnózis felállítása sok esetben elhúzódhat. Érdemes utánajárni a korai fejlesztés lehetőségének, ha felmerül egy mentális betegség gyanúja. A személyiség fejlődésével felbukkanhatnak olyan mentális kihívások, amelyek „veszélyeztetettebbé” teszik a tinédzserket. A rengeteg változás és az intenzív fejlődés miatt több mentális betegség ebben az időszakban „bukkan a felszínre”.

Tinédzserkorban főleg lányoknál gyakori a testképzavar és az evészavar. Sajnos egyre fiatalabb korban felmerül már ez a probléma. Érdemes arra is figyelni, ha megváltozik a gyermek ételekhez való hozzáállása, kerül vagy feltűnően preferál bizonyos ételcsoportokat. Jelzés értéke lehet annak, ha megváltoznak az étkezési szokásai, illetve ha testsúlya hirtelen csökken, vagy éppen növekszik.

A tinédzserkor sok fizikai változással jár. A hormontermelés beindulása, a növekedési ugrások szorongást, testképzavart idézhetnek elő a fiatalokban. Figyeljünk arra, hogyan beszél magáról és megváltozott fizikai külsejéről a gyermek!

Mentális betegség fizikai tünete lehet a gyakori hasfájás, fejfájás vagy akár az alvászavar is.

Hogy segíthetünk a gyermeknek, ha változáson megy keresztül? Mit tehetünk, ha mentális betegségre utaló jeleket fedezünk fel gyermekünkön?

Egy gyermek életében a felnőttek szemében apró kellemetlenségek is hatalmas problémának tűnhetnek. A gyermekek ugyanis sokkal kevesebb élettapasztalattal rendelkeznek, ráadásul lassabbnak élik meg az idő múlását. Ezáltal már egy pár napos stresszhelyzet is hosszabban fennálló problémának érződik számukra. Figyeljünk rá, hogy ne bagatellizáljuk el a gyermek problémáját, krízisét!

Azt is fontos kiemelni, hogy a mentális problémák orvosi kivizsgálása elengedhetetlen! Első körben a gyermekorvost vagy a háziorvost tájékoztassuk a felfedezett jelekről. Minél jobban ismeri a szakember a családot, a szülőknél-nagyszülőknél-testvéreknél fennálló betegségeket, annál teljesebb képet lát a gyermekről és a viselkedésmintázatairól. Szükség esetén tovább kell menni specializált szakemberekhez. A mentális betegségek hatékony kezeléséhez sok esetben elengedhetetlen az egész család bevonása, a közös szokások kialakítása vagy megváltoztatása is.

A mentális egészség megőrzéséhez és a mentális betegségek felismeréséhez fontos tehát, hogy ismerjük gyermekünk szokásait és tisztában legyünk a kortársak átlagos viselkedésével is. Minden gyermek életében vannak olyan krízishelyzetek, amikor „megakad” a növekedésben, majd a krízishelyzet megoldása után hirtelen ugrás következik be a fejlődésében.

A „megakadások” felismerése, a megoldások segítése által megelőzhető a mentális betegségek kialakulása. Ráadásul minél korábban felismerjük a mentális betegséget, annál hamarabb megkezdődhet a kezelés, a gyógyulás és csökkenhet a gyermek körüli stressz.

(kezdőkép: Unsplash)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.