Sokszor kapom meg anyaként ezt a kérdést…

Aztán elgondolkozom…. miben fáradhatok el? Két kis gyerek, egy elég lustácska férj, két kutya, egy macska, egy elég nagy udvar és egy ház mellett.

Miben fáradok el?! A három munkakör, a házimunka, a délutáni, olykor estékbe nyúló főzések, az ügyintézés, a bevásárlás mellett.

Tényleg, hát más ezt a kisujjából kirázza.

Én meg azt merem mondani, hogy fáradt vagyok?!?!

IGEN, merem… mert az vagyok. Sokszor nem testileg, hanem lelkileg.

Szóval, igen VILÁG és kedves „Te miben fáradsz el?” képzeld el, hogy nem robot vagyok, hanem ember és… fáradt vagyok.

Tehát mire fel is ítélkezünk a másik felett, vagy törünk pálcát?! Másnak sem mindig könnyebb, és mindenkinek más a nehéz és bizony elfárad…

TEHÁT: ahelyett, hogy ilyen szemrehányó kérdést tennék fel embertársainknak, inkább kedvesen és együttérzően mosolyogjunk a másikra, miközben végighallgatjuk, hogy miben is fáradt el…

D.

(kezdőkép: Unsplash)