Skip to content
Reggel az óra nem csörgött időben. Kipattantam az ágyból, majd hatalmas bevetéssel a fürdőszoba felé vettem az irányt.-Életrajz, ridikül, mobil, minden nálam legyen!
(tovább…)
Egy radiátor látványa nem mozdít meg bennünk semmit. A tűz már a fényével is magára vonja a tekintetet.
(tovább…)
Nincsenek véletlenek. Klisé? Az.
(tovább…)
Nem láttam semmi különöset magamban. Hajam barna, arcom napfény-ragyogás, ha az új srác, aki talán “Igazinak” tűnik “ismeretlenül jókat” mond rólam. Szerinte ÉN vagyok, hogy lehet akkor ismeretlen.
(tovább…)
Mikor megismertelek, régóta üres lélekkel éltem.
(tovább…)
Álmot láttam. Madár voltam álmomban.
(tovább…)
Száz szó. Ennyit kéne beszéljek, hogy megértsék, mennyire szeretlek téged.
(tovább…)
Egy. Kettő. Három. Négy. Öt. Hat. Hét. Nyolc. Kilenc. Tíz.
(tovább…)
A szoba sarkában ülök és a fogaim olyan erősen szorítom össze, hogy szinte fáj.
(tovább…)
Annyira bámultam az új mobilt, ami a kirakat mögött kínálta magát, hogy az orrom hozzáért az üveghez. A sminkem halovány pöttyöt hagyott a kirakat díszített üvegén.
(tovább…)
Ingoványos talajon járok nap, mint nap. Szétfolyik lábam nyomán az idő.
(tovább…)
A lány elindult az erdőbe, ahol a fák az égig értek és minden élénken csillogott.
(tovább…)
Bársonyosan simogatta bőrét a lágy szellő. A nap hétágra sütött, a lány boldog volt és szabad.
(tovább…)
Elsétálok a tükör előtt, de ahogyan véletlenül egy foszlányt megpillantok magamból, megtorpanok.
(tovább…)
Augusztus, a nyár legmelegebb időszaka, én a Duna partján fekszem, egy elnyűtt, szürke takarón.
(tovább…)
Izgatottan lépdelt a játékbolt felé, nagymamája ráncos kezét szorosan kicsi tenyerében tartva.
(tovább…)
Nézem a játszótéren boldogan csúszdázó gyerekeket.
(tovább…)
Lehetőség. Nekem vagy ahogy írod, Neked? (tovább…)
Ismertem őt. Mindig is ismertem. (tovább…)
Vége lehetne már!
(tovább…)
Ricsi, Tini Nindzsa teknőcnek képzeli magát.
(tovább…)
Az új iskolaköpenyemet dicsérték barátnőim, mikor megjelent a folyosó végén Szabó Géza.
(tovább…)
Melegítem a motort. Ő zárja a kapukat. Elindul felém.
(tovább…)
Jajj,de tündéri jelmezed van! Kalauz vagy? Vagy inkább rendőrnő? Anyám felkacag. Bocsánat, rendőrlány? Fejemmel intek a tálcára, amin kávé és repülőkön használatos kanálkák vannak.
(tovább…)
Ötven az új negyven, nyugtattam magam a szülinapom estéjén. Okos az új szexi, mosolyogtam, mikor regisztráltam a társkeresőn.
(tovább…)
Tanárnő árulja el, hogy csinálja, hogy a diákjai minden kötelező olvasmányt elolvasnak, sőt még szeretik is azokat? Érdeklődik az igazgató.
(tovább…)
Manci paci minden nap, sötétedés előtt hazatért Lajos bácsi istállójába. Panni vezette kötőféken, a gyerekek és állataik pedig néha elkísérték őket. A faluban megszokott látvány lett a baktató öreg kanca.
(tovább…)
Szorgalmas voltam, megbízható, de a telefonom miatt megint bajba kerültem.
(tovább…)
Miután Leila kissé nagyobbra cseperedett, Virág már kora reggel, iskolába menet kivitte őt a rétre. A kiskecske egész délelőtt ott legelészett Dongó kutya látható, és Gesztenye, a kobold láthatatlan felügyelete alatt. Gyakran csatlakozott hozzájuk a kavicsbogár is.
(tovább…)
Virág az első óra utáni szünetben lélekszakadva rontott be az ötödikesekhez, és drámai arckifejezéssel integetett Sebinek: baj van!
(tovább…)
Anyu, aki sokat segített Sebiéknek Matyi szajkó felnevelése idején, a kiskecskével kapcsolatban is rengeteg jó tanácsot adott. A gyerekek csodálkoztak, könyvtáros létére hogyan lehet olyan ügyes az állatgondozásban.
(tovább…)
Leila, a kiskecske napról napra nőtt és erősödött. Egyre több időt töltött legelészéssel, amiben egyre ügyesebb lett. Olyannyira, hogy Papó megállapította: eljött az ideje egy tágas kecskekarám építésének, hacsak nem akarják, hogy a konyhakert és a gyümölcsös kietlen pusztasággá váljon, mire eljön a tavasz.
(tovább…)
Milka cica és Dongó kutya olyan remekül érezte magát az apró kecskeólban, hogy minden éjjel ott aludtak. Virág örült, hogy kiskecskéje a jóéjt-ölelés után sem marad egyedül, de furcsa módon neki lett hiányérzete.
(tovább…)
Most azt gondolhatod kedves Olvasóm, hogy ez nyilván egy szimbolikus cím, hogy a létra a lelki vagy szellemi fejlődés, felemelkedés jelképe. Csalódást fogok okozni, mert ez a létra, amiről a történet szól, egy Alkotás utcai lakásból repült ki, méghozzá a csukott duplaablakon keresztül.
(tovább…)
Másnap délután már csak egyetlen kiskecske szökdécselt a három nagy között Lajos bácsi udvarán. Virág arra számított, hogy a kisgida sírva-ríva keresi majd eltűnt testvérét.
(tovább…)
Papó még a nyár végén megígérte Virágnak, hogy ha szépen igyekszik az iskolában, karácsonyra, vagy az új év elején hazavisznek egy kiskecskét. Egyik horgászbarátjuknál novemberben született is két gida.
(tovább…)
Virág a tanulmányi kiránduláson nagyon figyelt, hogy ne a zsebébe, hanem a karján himbálódzó vesszőkosárba szedegesse a tölgy- és bükkmakkot, a csipkebogyót, a gubacsot és a vadgesztenyét.
(tovább…)
Lefekvés előtt Virág gyorsan belebújt a kabátjába, és kifutott az udvarra Dongóhoz, hogy őt is összeismertesse a magkobolddal.
(tovább…)
Sebi, Virág és a kavicsbogár titokzatos mosollyal méregette a hazaérkező mátyásmadarat.
(tovább…)
Sebi alig várta a délutánt, amikor találkozhat a kobolddal. Örömét Virággal is megosztotta a suliban. Osztálytársaik hozzászoktak ahhoz, hogy a fogadott tesók a szünetekben gyakran felmásznak a nagy tölgyfa koronájába sugdolózni.
(tovább…)
