Séta az örökkévalóság felé – 100 szavas novellapályázat
A lány elindult az erdőbe, ahol a fák az égig értek és minden élénken csillogott.
0 hozzászólás
2021-03-29
Híd – 100 szavas novellapályázat
Bársonyosan simogatta bőrét a lágy szellő. A nap hétágra sütött, a lány boldog volt és szabad.
2021-03-28
Tükörkép – 100 szavas novellapályázat
Elsétálok a tükör előtt, de ahogyan véletlenül egy foszlányt megpillantok magamból, megtorpanok.
2021-03-28
Béke – 100 szavas novellapályázat
Augusztus, a nyár legmelegebb időszaka, én a Duna partján fekszem, egy elnyűtt, szürke takarón.
2021-03-28
Baba – 100 szavas novellapályázat
Izgatottan lépdelt a játékbolt felé, nagymamája ráncos kezét szorosan kicsi tenyerében tartva.
2021-03-27
Mászóka – 100 szavas novellapályázat
2021-03-27
100 szavas novellapályázatot hirdetünk!
A nagy népszerűségre való tekintettel 2021-ben a szokásos novellapályázatunkat 100 szavas témában hirdetjük meg.
2021-03-21
Csodák márpedig vannak
-Vajon az a maradék májacska több, mint fél kiló? – töprengett Éva hangosan a kisvárosi hentesüzlet pultja előtt.
-Pontosan 78 dekagramm, drága Hölgyem – válaszolta meglepő határozottsággal az idős eladó férfi. (tovább…)
2019-06-24
Páratlan páros
– Viszlát, kisasszony!
Kihajoltam a számítógép mögül, hogy megpillanthassam a hang forrását. Az irodaajtó előtt Polonkai bácsi vigyorgott, csatos táskáját a hóna alá szorítva, ódivatú kötött sapkáját most is mélyen a homlokába húzta. (tovább…)
2019-06-24
Emlékek
A busz szokás szerint késett. Ritka alkalmak egyike, de aznap délután nem siettem. Elmaradt az edzés. Gyorsan átugrottam fejben a tényen, hogy körülöttem a megállóban, velem ellentétben mindenki szidta a sofőrt. Hát van, aki rohan, el kell fogadni. A szódás elbújhatott volna egyesek mellett. (tovább…)
2019-06-24
Csendes eső
Ritka meleg nyári éj volt. Még nem ütötte el ugyan az óra az éjfélt, de már közel járt hozzá. A nagymutató tétován fordult a 11-es számra és türelmesen várta, míg a másodpercek tovapörögnek. (tovább…)
2019-06-24
Gyógypipőke
Az ötvenpluszos, mások által csinosnak mondott nő tanácstalanul forgatta kezében a méretre készült gyógycipőjét, aminek hivatalos, kihordási ideje épp lejárt. (tovább…)
2019-06-24
Nem kellett volna a szobában focizni
Nem történik semmi. Én csak keringek itt egy ideje, de még mindig nem történik semmi említésre méltó, így hát kénytelenek lesztek arról olvasni, ami van. Pedig higgyétek el, hogy én sokkalta szívesebben mesélnék arról, ami nincs, csak hát arról ugye kicsit bonyolultabb, én meg szerintem hamarosan lelépek.
2019-06-24
Démon
Kavics kavics hátán, száll a por, a hőmérséklet valahol 30 fok fölött tetőzik. Árnyék sehol, a nap pedig kíméletlen erősséggel süt. Koptatom a túracipőmet, bámulom a földet, izzadok, mint egy ló, közben pedig iszonyatosan fájnak a vállaim a közel 10 kilós túrazsáktól. Érzem, hogy gyűlik bennem a düh. Ismét. (tovább…)
2019-06-24
Fikakirály
A hirtelen feltépett hűtőajtón keresztül sárgán ömlött a fény a konyha komor kövére. A karácsony közeli késő délutáni szürkületben ez volt az egyetlen támpont. A fény rákúszott átfagyott lábfejére, kissé nedves zoknijára. Remegett. (tovább…)
2019-06-23
Angyal
Összébb húztam a mellkasomon a vállamra terített, lazán kötött, buggyos kardigánt. Anyámtól vettem kölcsön, és milyen jól jött. A templom ugyan kívülről csodásan pompázott a májusi napsütésben, de odabenn, az ódon falak között még hűvös volt a levegő; milyen isteni lesz ez majd a júliusi kánikulából bemenekülve, egy szombat délutáni misén. (tovább…)
2019-06-23
Miből lesz a cserebogár
Miből lesz a cserebogár? Pajorból, de most nem ilyen szakmai kvízkérdést akartam feltenni, hanem a saját példámon keresztül elgondolni, hogy vajon mi lesz a gyerekemből, ha megnő. Nyilván sose fogom kitalálni pontosan, de azért szórakoztató dolog elgondolkodni rajta, hogy mivé fog fejlődni egy másfél éves kislány. (tovább…)
2019-06-23
Belső tanú
Én vezettem, mégis minden olyan különös volt. Mint, amikor az ember kívülállóként szemléli a dolgokat. Csak történnek, és nem tehetünk ellenük semmit. (tovább…)
2019-06-23
Döntések
Micsoda forró július! Tíz év telt el azóta, hogy először randevúztunk itt, mintha ma lett volna. A bútorokat lecserélték, de az érzéseink ugyanolyanok, mint akkor. Ez a mi titkos világunk, távol férjtől, feleségtől, gyerekektől, kötelességektől.
2019-06-23
Dióhercegnő
Nagyapa mindaddig nem mutatott intenzívebb érdeklődést unokája iránt, amíg a fülébe nem jutott, hogy Gerda a napköziben mesélni szokott. Ezen annyira fellelkesült, hogy meghívta, a következő nyáron töltsön velük egy hetet a telkükön, mintha alkotótáborban lenne. (tovább…)
2019-06-23
Utolsó cigaretta
Elnyomom a mai utolsó cigarettacsikket az ablakpárkányon, és a gyújtómat a sportmelltartóm azon részébe süllyesztem, ahol a szivacsnak kéne lennie. Hosszan, vontatottan fújom ki az utolsó füstöt, igyekszem kiélvezni minden egyes aprócska pillanatát. (tovább…)
2019-06-22
A hinta
Aznap délután a lehulló szilvát szedtem egy vödörbe. A kertben több helyen is álltak szilvafák, de én a két nagy ringlót szerettem. A sárga ringlófa ágán hintát is készítettem, mert rendes hintám nem volt. A vastag kötelet apám műhelyében találtam, jó sokat dolgoztam vele, mire kibogoztam. Tele volt mindenféle csomókkal. Egy laposabb deszkát is kerítettem a sarokba támasztott maradék fákból, olyat, ami elég erősnek látszott, hogy megbírjon. (tovább…)
2019-06-22
Szerelmünk napjai
1940. június 6. volt, amikor megismertelek. Már tombolt a nyár, és te csodásan mutattál a piros ruhádban a bárpultnál. Rád nézem, te rám emelted szemed, éreztem, itt az igaz szerelem. (tovább…)
2019-06-22
Nagyapa
A parkban alig volt valaki, bár délután három is elmúlt.
Kérte, hogy kísérjem el. Hiába vettem elő a járókeretet, ő ragaszkodott a piros gombos botjához. Furcsálltam is egy pillanatra, mert azt csak ünnepekkor szokta elővenni, de nem szóltam. Ahogy megérkeztünk számolni kezdte a padokat. (tovább…)
2019-06-22
Szívkirály
Titkunk kötött össze minket, míg éveken át fáradhatatlanul raktam ki a kártyákat, újra, újra és újra, a leárnyékolt lámpás reszketeg fényében. (tovább…)
2019-06-22
Félmillió a zsebben
Levágta a pinceszagú, súlyos télikabátot a kanapéra, ahol ültem, aztán magát is ledobta mellém. Látom hogy könnyes a szeme, de tartja magát, nem sír. (tovább…)
2019-06-22
A megmentő
Esteledett. Az asszony a konyhában meggyújtotta a lámpát, még egy pillantást vetett a sarokban játszadozó gyerekeire, majd az asztalra készítette a vacsorát. Várta a férjét. Várta? Rég volt már, mikor ezt a szót jó értelemben használta. Ekkor szinte kivágódott az ajtó. A férje jött haza, s szokás szerint bűzlött az alkoholtól. (tovább…)
2019-06-20
Hölgy a piros esernyővel
November eleje volt. A zápor csak hullott alá a bús, sötét, esti fellegekből. A város a lassan végigsöprő sötétség beköszönte után kelt csak életre igazán. Kigyúltak a fények, a reklámplakátok, közlekedési lámpák, kirakatok sorra leheltek életet az esteledő városba. (tovább…)
2019-06-20
Angyalka
„Nagyapa igazi gavallér volt. Amíg udvarolt nekem minden hétvégén a parkba jártunk. Karon fogott és egész délelőtt sétáltunk a fák alatt. Egyfolytában el akart kápráztatni, ezért sokat mesélt és én ámulva hallgattam a csodálatos történeteit. Persze mindketten tudtuk, hogy a fele se igaz annak, amit elmond, de én ezt sosem bántam.
2019-06-20
Egy éjszaka
Napsütéses kora tavaszi délután volt. Tökéletes idő volt a szabadban tartózkodni. A nap ezer ágra sütött, nem takarták el felhők a napot. Látszott, ahogy a nap milliónyi fénye táncot jár a virágokon, a fák levelein vagy épp a füvön.
2019-06-20
Paralel
Belépett a lakásba. Már a tágas előszobában levette a cipőjét, és mivel éhes volt, egyből a konyhába indult. Szétnézett a hűtőben, a szekrényekben, akad-e valami kedvére való. Talált szeletelt kenyeret, még majdnem tele volt a csomag, kivett kettőt, rákent egy kis vajat, levágott egy darabkát a sajtból. (tovább…)
2019-06-20
Algír
1. Úgy volt, hogy külföldre mennek. Algírba. Anna édesapja a Külügyminisztériumban dolgozott. Anna nem nagyon értette, mi fog most velük történni. Ebből az egész kiköltözésből csak annyit fogott fel, hogy itt kell hagynia Petrát, Julit és Tomit, persze, Tomit, akivel együtt táncolt a népi együttesben.
2019-06-19
Vegamorfózis, avagy a fiú, aki brokkolivá változott és elszelelt
Malvinka néni anya nagynénje volt, és kiismerhetetlen rendszerességgel, de mindig vasárnap délután jött el hozzánk rokonlátogatóba. Álmos vasárnap délutánokon, amikor apa „tunyuljunk!” felhívására belevetettük magunkat az édes semmittevésbe.
2019-06-19
