You are currently viewing A tanulás és a jól-lét különös kapcsolata

A tanulás és a jól-lét különös kapcsolata

Egy hét, ami az agyunkról szól: március 14-20 az Agykutatás Hete. Az agyunk állandóan működik, ezért méltó a tiszteletre!

A világhírű Dana Foundations minden évben programsorozatot szervez ezen a héten az ismeretterjesztés és tudatosítás nevében. A programsorozathoz csatlakozva szeretnénk Magyarországon is méltó módon tisztelegni az agykutatás előtt.

Ezért az Agykutatás Hete alkalmából mi is összegyűjtöttük a legérdekesebb kutatásokat, amelyek a mentális egészség és az egészséges agy témakörét vizsgálják.

Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató a Gem Tanulási Központ szakmai vezetője a tanulást tartja az egyik legfontosabb eszköznek a mentális egészség megőrzése kapcsán:

A modern agykutatás igazolja, hogy a fájdalmat átélő agy nem tud tanulni! Az agyban ugyan nincsenek fájdalomérzékelő receptorok, de a traumát átélő gyerekek és felnőttek, az agysérülést szenvedők, a tanulási zavarral élők, illetve a mentális betegséggel élők agya mind-mind másképp működik, mint az átlagos agy. Az agy ilyen esetekben szenved! A kutatások arra következtetnek, hogy ma minden ötödik agy fájdalmat él át! A járványhelyzet, a fokozott stressz tovább ront a fájdalommal élő agy működésén, teljesítményén.

A tanulási problémák, a tanulás nehézségei tehát jelezhetik, ha az agy úgymond „fájdalmat él át”?

Így van, a tanulási problémák jelezhetik, ha valami nincs rendben. Ugyanakkor a tanulás folyamata segíthet az agy gyógyításában is! A tanulás eszköze lehet a mentális egészség, a jóllét fenntartásának.

Mi a mentális egészség? Hogyan definiálja a tudomány a fogalmat?

A jól-létet már az 1970-es évek óta vizsgálják a kutatók. Azonban a számtalan próbálkozás ellenére sem született pontos, az egész világon elfogadott definíció. Nagyon összetett, sokoldalú fogalomról van szó, amely az élet több dimenziójának pozitív kimenetelét feltételezi. A jóllétnek része az élettel való elégedettség, a kielégítő társas kapcsolati háló kiépítése, a pozitív érzelmek és érzések megjelenése is. Fontos eleme a mentális egészségnek továbbá a személyes fejlődés, a célok meghatározása és elérése, valamint a társadalmi szerepvállalás is. Láthatjuk tehát, hogy egy nagyon összetett rendszer egyensúlyának kell teljesülnie a mentális egészség és a jóllét eléréséhez.

Hogyan segíthet mindebben a tanulás?

A hosszan fennálló stresszhelyzet eredménye lehet a kiégés. A modern korban „népbetegségnek” számít, amely az agy számára káros állapotot teremt. A kiégés során az agy szenved! Bár ellentmondásnak tűnhet, a túlterhelt agy számára mégis gyógyír lehet a tanulás! Az önfejlesztés és maga a fejlődés ugyanis nem csak sikerélményt ad, de az agyat is felfrissíti!

A tanulás által új célokat tűzhetünk ki, új perspektívák nyílnak előttünk. Mindez motiváló hatással van az agyműködésre is. Akár korábbi tanulmányainkat frissítjük, akár teljesen új információt fogadunk be, a tanulás része lehet a stresszel való megküzdésnek. A fokozott stressz beszűkíti a világnézetünket. Ilyen állapotban az „újdonság varázsa” segíthet a „világ kitágításában”, új értelmet vihet az életünkbe.

Mi a kapcsolat a tanulás és a stressz között? Mindig jó ötlet stresszes időszakban valami újat tanulni? Mindig alkalmazható ez a megküzdési mód?

A stresszhelyzetben, vagy közvetlenül utána történő tanulásra pozitív hatással lehet maga a stressz (például versenyhelyzetben), azonban a túlzott mértékű stressz gátolja a memóriában tárolt információk előhívását és az új információk memóriába való eltárolását is. Tehát a hosszú ideig fennálló, tartósan magas stressz negatív hatással van a memóriánkra és azon keresztül a tanulási képességünkre is!

Egy 2016-os kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a fokozott stressz gátolja a rövidtávú memória megfelelő működését. Ez azt jelenti, hogy nehezebben idézzük fel az újonnan tanult információkat és azt tapasztalhatjuk, hogy a korábban bevált tanulási módszereink nem alkalmasak a további ismeretek elsajátítására.

Érdekes eredményeket hozott egy tudományos kutatás is, miszerint a fokozott stressz káros hatása a szemtanúk vizsgálatakor is megmutatkozik: egy traumatikus élmény (mint például közlekedési baleset) akkora stressznek teszi ki az agyat, hogy megváltozik a szemtanúk memóriájának működése. Míg gyakran fel tudnak idézni egy konkrét képet, hangot vagy illatot az eseményről, a memóriába nem, vagy nem helyesen kerülnek tárolásra az olyan apró részletek, mint a jelen lévő emberek száma, az autók színe, márkája, vagy rendszáma. A stresszhelyzetben rögzített emlék tehát nehezen felidézhető és részleteit tekintve megbízhatatlan.

Mit tehetünk, ha nehezünkre esik a tanulás? Hogyan frissíthetjük fel az agyunkat, ha nem válnak be a fent említett eszközök?

A tanulást sajnos nehezítheti a kognitív képességek alulműködése. A kulcs kognitív képességek (a hosszú- és rövidtávú memória, az auditív és a vizuális feldolgozás, a logikai gondolkodás, a beszédészlelés, a figyelemkoncentráció és a feldolgozási sebesség) szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan tanulhassunk. Ezek a kognitív képességek szerencsére a megfelelő agytréning segítségével fejleszthetők!

A modern agykutatás vizsgálatai egyöntetűen bizonyítják, hogy az agyunk egészen halálunkig fejlődik. Ezt nevezzük agyi plaszticitásnak, vagyis az agy változásra való képességének. Ha a kognitív képességek nem működnek megfelelően, az olyan, mintha hiányozna az autó egyik-másik kereke, amivel el szeretnénk jutni a célunkhoz. Amíg a probléma gyökerét nem orvosoljuk, addig nehezünkre fog esni a tanulás.

A legtöbb tanulási zavar és sok mentális betegség mögött is a kognitív készségek alulműködése figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy diszlexiával, diszkalkuliával, ADHD-val vagy magasan funkcionáló autizmussal élőknek is tudunk agytréninggel segíteni, hogy könnyebben tanulhassanak.

Természetesen az öregedés jeleként ismert feledékenység és a gyerekkorban jellemzőbb figyelmetlenség okait is ki tudjuk deríteni, hiszen szintén a kognitív képességek állapota ad magyarázatot ezekre a tünetekre.

Bárkinek segíthet az agytréning, hogy újra tanulhasson, ezáltal pedig egészségesen tarthassa az agyát. A készségeink megerősítése, majd új ismeretek szerzésére való felhasználása ugyanis elengedhetetlen a mentális egészség megtartásához!

(kezdőkép: Unsplash)

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?