Az ENSZ határozata alapján immár tizenhatodik éve tartjuk április másodikán az autizmus világnapját. Ennek kapcsán Dr. Bohács Krisztina PhD-val, intelligenciakutatóval, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetőjével beszélgettünk.
“Az egész élet nem más, mint spektrumzavar, amelyben mindannyian valamelyik egyedi frekvencián rezgünk a szivárvány színeinek kontinuumában.” Richard Powers
Még mindig nagyon keveset tudunk az autizmusról. Mik lehetnek azok az alapvető információk, amelyek közelebb vihetnek a megértéshez?
Az autizmus-spektrumzavar (ASD) egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat, egy életen át tartó állapotként írható le és bármilyen intelligencia hányados (IQ) mellett előfordulhat. Az autizmust genetikai eredetű, idegrendszeri fejlődési eltérés okozza. Azért is egy spektrumzavar, mert az állapotok széles spektrumát öleli fel: a kissé furcsán viselkedő különcöktől az egész nap az ágy szélén üldögélő, ringatózó, nem kommunikáló autistákig. Fontos, hogy az autizmust sokkal inkább az egyénre jellemző állapotként, mintsem egy betegségként közelítsük meg, így jóval közelebb kerülhetünk az állapot megértéséhez is.
Melyek a legjellemzőbb tünetek?
Az autizmus minden gyermeknél másképp néz ki, hiszen az autizmussal élő személyek lehetnek átlagos, kiemelkedő intellektusúak vagy akár értelmi sérültek is. Vannak azonban olyan általánosságok, amelyek szinte minden esetben megfigyelhetőek. A beszédértés, a nyelvi fejlődés általában nem zökkenőmentes, nehezen tudják mások érzelmeit olvasni, megnevezni, a saját érzelmeikről nem is beszélve. Nehéz továbbá a szociális beilleszkedés, a szociális normák betartása. Az idegrendszer sok esetben túlterhelődött a rengeteg inger miatt, így nem ritka a hevesebb reakció sem. Az érdeklődési körük nagyon beszűkült, jellemző az ismétléshez való merev ragaszkodás (rituális viselkedési formák) és a változásokkal szembeni ellenállás. Megfigyelhető továbbá egy szokatlan érzékenység a fényekre, a hangokra, textúrákra és a szagokra.
A lakosság mekkora hányadát érinti az autizmus spektrumzavar?
Jóval nagyobbat, mint azt elsőre gondolnánk! Becslések szerint minden 68-ik, azaz 111.216.878 ember él autizmussal, így egy átlagos embernek több autista ismerőse, rokona is van. Magyarországon közel 150.000 embert érint az autizmus, ahol a férfiak körében mintegy háromszor olyan gyakran fordul elő, mint a nőknél. A diagnosztizált gyermekek száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ennek hátterében viszont a növekvő tudás, az egyre finomabb diagnosztikus eszközök, mintsem az emelkedő esetszám játszik szerepet.
Hová fordulhat a szülő segítségért?
A tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus nem gyógyítható, azonban megfelelő, célzott terápiával a gyermekek állapota jelentős mértékben változtatható! A BrainRX program azon kognitív képességeket erősíti, edzi, amelyek segítik a mindennapi életben való eligazodást, információfeldolgozást, a társas interakciókat, segít a rugalmas gondolkodás fejlődésében, önszabályozásban. Tehát a gyengén fejlett, alulműködő kognitív képességeket rendkívül erőteljesen, célzottan és személyre szabottan edzi, így segíthet autizmussal élő emberek esetében is.
Hogyan segíthetünk mi, kívülállók?
Én úgy hiszem, a legnagyobb ereje leginkább annak van, ha a hétköznapokban képesek vagyunk kedvesnek lenni egymással. Az elfogadásnak és kedvességnek felbecsülhetetlen ereje van! Ne hagyjuk, hogy a meg nem értettségből fakadóan előítéleteink legyenek, sokkal inkább szeressük és segítsük kis barátainkat! Ahogy a következő idézet is gyönyörűen illusztrálja: „The greatness of a nation can be judged by how it treats its weakest member” (Pearl Buck).
(kezdőkép: Freepik)