Május 9-15 között van a mentálhigiénés tudatosság hete, amely arra, hívja fel a figyelmet, hogy mit tehetünk mentális egészségünk fejlesztéséért.
Továbbá a mentális és viselkedési zavarokkal élők befogadására, támogatására. Dr. Bohács Krisztina PhD, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetője nyilatkozik a témában. Idén a társas kapcsolatok, a támogató közösségek fontosságán és a magány elkerülésén van a hangsúly a nemzetközi rendezvénysorozat kapcsán . A korábbi tudatosító bejegyzésben tippeket ad a mentális egészség megőrzésére.
Mi is jellemzi a mentális egészség fogalmát?
A mentális egészség egy kontinuum – hangoztatja Bohács Krisztina – azaz egy olyan felfelé vezető lépcsősort kell elképzelnünk, ahol tudunk felfelé és lefelé is lépegetni. Az első négy lépcsőfokon jelentősebb betegségek, krónikusabb állapotok vannak, például súlyos depresszió, vagy éppen az ADHD vagy jól funkcionáló autizmusban megjelenő szorongások, vagy ennél is komolyabb állapotok.
A középső lépcsőfokokon krízisek vagy traumák következtében kialakuló tartós szorongás, a felső fokokon pedig kiváló mentális egészség – azaz derű, hálaadás és megbékéléssel teli, tudatos és értelmes élet. Fontos látni, hogy az emberi élet során hol fentebb, hol lentebb vagyunk – azaz a mentális egészség nem egy statikus állapot. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a testi állapotunk is változik – még jó immunrendszer mellett is elkaphat egy megfázás, és ritkán akár egy tüdőgyulladás is – külső behatások vagy akár genetikai okok miatt is néha nehezebb szakaszokban lépdelünk.
A jó hír az, hogy a mentális egészség javítható, bármelyik fokon állunk is épp, mindig lehet feljebb lépdelni, függetlenül attól, van-e valamilyen „jegyzett” mentális betegségünk, vagy nincsen. Ahogyan néha átmeneti vagy tartósabb betegségek is elkapnak minket, így ritkán meggyűlhet a bajunk egy krízissel és a szorongás vagy a kilátástalanság egyes formáival.
Magány és elszigetelődés a pandémia kapcsán – mik a tapasztalatok?
2022-ben a mentális egészség hónapjában, azaz idén májusban az ‘izoláció’ lett a mentálhigiéniával foglalkozó szervezetek által választott téma. Valószínűleg azért, mert a COVID-19 járványhelyzet miatt sokak számára lecsökkent a társas érintkezések száma.
A pandémia miatti elszigetelődés egyrészt megnehezítette és megnehezíti a mentális betegségekben szenvedők életét, hiszen ezek a betegségek tünetként hajlamosíthatnak magány-érzetre, valamint a betegségtudat, a meg-nem-értettség érzése is együtt járhat az ilyen betegségekkel. Az elszigetelődés ráadásul kiváltó oka is lehet a mentális betegségekre hajlamos személyeknél a különféle betegségek felszínre bukkanásának, vagy a meglévő betegség tüneteinek felerősödésének.
A hibrid munkaforma, az otthoni munkavégzés és a szeretteink védelme érdekében betartott ritka és távolságtartó találkozások mind-mind hozzájárultak a magányosság kialakulásához és az elszigetelődéshez. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kapcsolódjunk embertársainkhoz!
Hogyan ‘kapcsolódjunk’ másokhoz?
A pszichológiában elfogadott tény, hogy a személyes kapcsolatok beszűkülése, lecsökkenése minden esetben a mentális állapot romlásához vezet. Míg az online vagy telefonos kapcsolatok nem pótolják teljes mértékben a személyes kapcsolatok hiányát, a mentális egészségre pozitív hatást gyakorolhatnak ezek a kapcsolati formák is.
Az is segíthet a mentális egészség megtartásában, ha gyakrabban beszélünk a munkatársainkkal! A munkakapcsolatok gyakran felszínesek, azonban a munkatársainkkal rengeteg időt eltöltünk egy héten. Ha ápoljunk munkakapcsolatainkat, akkor mélyebb, jelentőségteljesebb emberi kapcsolódásokat alakíthatunk ki a hasonló érdeklődésű munkatársainkkal.
Mi a helyzet, ha nehezen kezdeményezünk beszélgetést, nehezen ismerkedünk?
Az emberi kapcsolatokhoz szükséges szociális skillek fejleszthetők! Ha úgy érezzük, hogy nehezünkre esik a kezdeményezés, vagy bizonytalanok vagyunk az emberi kapcsolatainkat illetően, agytréninggel fejleszthetjük a kapcsolatok építéséhez szükséges készségeket.
Bár a Gem Tanulási Központ legtöbb tanulója iskolás korú, a felnőtteknél és az idős korúaknál is igen látványos eredményeket lehet elérni agytréninggel a kognitív kulcsképességek, köztük a szociális készségek területén is.
Kevesen tudják: ahhoz, hogy elindítsunk egy barátkozást sőt, a meglévő kapcsolatainkat ápolni tudjuk, számos értelmi, úgynevezett kognitív képességünknek kell magas szinten működnie. Tudnunk kell fókuszálni a másik személyre – voltaképpen a másikra történő mély figyelést nevezi a pszichológia kapcsolódásnak. Ha valaki nem képes figyelni, a fenntartott figyelmével vannak gondok, egy másik személy ezt magára vonatkoztatja, és személyes sértésnek vagy érdektelenségnek veheti.
Ha valaki impulzív, gyorsan vált az ingerek között, belevág a másik szavába (mondjuk azért, mert ADHD-s), mégis a beszélgetőtársa ezt udvariatlanságnak érzékelheti. Fontos látnunk, milyen problémákkal küzdenek az ADHD-val, tanulási zavarral vagy jól funkcionáló autizmussal élők is.
Amikor barátkozunk, maradéktalanul értenünk kell a társunk szavait, hosszú mondatait – ám számos esetben ezt egy rossz hallási feldolgozás, beszédértési nehézség hátráltathatja. De ugyanígy gondot okozhat, ha valaki rossz munkamemóriával rendelkezik, és még a beszélgetés alatt ‘kihullik’ a fejéből egy-két információ, amelyet a társa pár másodperce mondott… Gond lehet a Theory of Mind, mások érzéseinek és szándékainak olvasása, és ettől egocentrikusnak tűnhet egy ember.
Ma minden harmadik gyermek figyelemzavarral vagy tanulási zavarral küzd. Nos, ezek a gyermekek igen magányosak. A Gem Központokban különösen róluk szól ez a hét – hiszen a jelzett értelmi képességek megerősítése – a szigorú klinikai mérések szerint is – látványos javulást eredményez társas képességeik terén.
(kezdőkép: Unsplash)
