Nehéz kikelni az ágyból, napközben is úgy érzed csak félgőzzel mész előre és már kora délután a sokadik kávé után sóvárogsz, hátha segít?

A fáradtságot okozhatja egyszerű alváshiány vagy stressz, de sok más, komolyabb dolog is. Nem szabad félvállról venni a tüneteket!

Sokunkkal előfordul, hogy úgy érezzük, annyira fáradtak vagyunk, hogy nem bírjuk a tempót, örülünk, ha végzünk a munkával és a háztartással, de másra már nincs energiánk, karikás a szemünk, nyúzott az arcunk. Ilyenkor igyekszünk magyarázatot találni miért érezzük magunkat kimerülnek, tavasszal pedig szinte mindenki csak legyint, hogy ez csak a szokásos tavaszi fáradtság. Pedig fáradtság és fáradtság között is van különbség!

Szakértőnket, Szász Mátét, a SYNLAB Hungary Kft. biológusát, kérdeztük a fáradtságérzet lehetséges okairól és különböző típusairól.

A fáradtság, levertség érzésének több és eltérő oka lehet.

Perifériás fáradtság, például hirtelen izomterhelés miatt alakul ki, a kumulatív fáradtság akkor lép fel, ha napokig nem tudtunk eleget aludni például egy zajongó szomszédtól vagy épp fokozott szellemi, fizikai munkavégzés miatt.

A rövid ideig tartó extrém alváshiány tranziens fáradtságot okoz – ám mindezeknél veszélyesebb a krónikus fáradtság. Ez a típus jellemzően három hónapnál hosszabb ideje tart, befolyásolja a munkaképességet és alvással nem pihenhető ki – mondja Szász Máté biológus. Ennek hátterében hormonális, gyulladásos vagy fertőzéses okok is lehetnek – nézzünk meg néhány gyakori, lehetséges okot.

Gyulladás a szervezetben

Elképzelhető, hogy a fáradtságon kívül más tüntetet nem is tapasztalunk, pedig egy megbúvó gyulladásos góc sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel ilyenkor akár százszorosára is nőhet a szervezet CRP- (azaz C-reaktív protein) szintje, egy vizsgálattal viszonylag hamar kiderülhet, hogy valami nem stimmel, például egy krónikus bélgyulladás vagy ízületi gyulladás is kiszűrhető.

Vashiány

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint a világ lakosságának 16 százaléka szenved súlyos vashiánytól. A jelenség a 0–5 éves korosztályt, a serdülő lányokat, a várandósokat és a menopauza idején az erős vérzéstől szenvedő nőket érinti leggyakrabban – és szintén okozhat fáradtságot. A réz éppúgy szükséges a vérképzéshez, mint a vas, a szervezet rézellátottságát azonban sajnos rutinszerűen nem vizsgálják, pedig érdemes figyelni erre az értékre is.

Inzulinrezisztencia

Mind az emelkedett, mind a kórosan csökkent vércukorszint egyik első jellemző tünete a hirtelen beálló fáradtság, koncentrációs zavar, szédülés és fejfájás.

Az inzulinrezisztencia a világ lakosságának 15–45 százalékát érintheti, így ez az egyik leggyakoribb anyagcserezavar. Ilyen esetekben a szénhidrátfogyasztás után a normálisnál intenzívebb és elhúzódóbb az inzulinszint-emelkedés, ami gátolja a zsírbontó és zsírégető folyamatokat. Ennek (is) köszönhető az étkezést követő „kajakóma”, azaz az erős, letargikus fáradtság. Figyeljünk testünk jelzéseire és próbáljuk meg felmérni összeköthető-e tűnet bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával.

Hormonháztartás zavarai

Az endokrin rendszer egy bonyolult és nagyon érzékeny rendszer, amelyet számos tényező zavarhat meg. Az Addison-kór esetén például felborul a szervezet víz-, nátrium- és káliumháztartása, mivel hiányzik a szervezetből a só- és vízháztartásban szerepet játszó aldoszteron nevű hormon, amit egyébként a mellékvese termel. Ennek hiánya befolyásolja a vérnyomás szabályozását is, ami gyakran túl alacsony lehet, így gyengeséget, fáradtságot, akár szédülést okozva.

Mit ajánl a szakértő?

A levertség, nyúzottság tehát sok okból alakulhat ki, de ahogyan Szász Máté szakértőnk is javasolja, a tünetekkel foglalkozni kell, különösen akkor, ha visszatérő és hosszabb ideje tapasztalt tünetekről beszélünk. Minden esetben érdemes orvosi segítséget kérni, illetve olyan szűrővizsgálatokat is igénybe venni, amely segíthet a helyes diagnózis felállításában.

Egy egyszerű vérvételből is sok adat kinyerhető: ma már elérhetőek olyan vizsgálatok is, amelynek segítségével a szervezet vitaminellátottsága kerül mikroszkóp alá, így kiderül, hogy szükség van-e vitaminkiegészítésre, illetve az aktuálisan szedett vitaminkészítmény megfelel-e szervezetünk igényeinek, de a nem megfelelő inzulinválaszról is könnyen kaphatunk visszajelzést.

Léteznek vizsgálatok, amelyek a pajzsmirigyműködésére térnek ki, így fény derülhet a pajzsmirigy rendszertelen működésére és az általa termelt hormonok szintjének növekedésére vagy épp csökkenésére, és a korábban említett nyomelemek is értékelhetőek vérvételből, amely után a réz-, cink-, szelén- és jódellátottságról kaphat az egyén pontos képet.

Mindenképpen érdemes szakértővel konzultálni annak érdekében, hogy a szervezetünknek megfelelő vitaminokat és életmódot alakítsunk ki, újra energikus és aktív életet élhessünk!

(kezdőkép: Shutterstock)