Forgolódás, kínlódás, vergődés. Nincs rosszabb annál, mintha így telik az éjszaka. Mindenkivel előfordulhat, hogy egy-egy alkalommal vagy akár néhány héten át rosszul alszik.
Ha nincs részünk pihentető alvásban, másnap fáradtan ébredünk, ingerlékenyebbek lehetünk, nem tudunk a feladatainkra koncentrálni.
Mi okozza az alváspanaszokat?
Vannak, akik teliholdkor rosszabbul alszanak, mások az időjárással látnak összefüggést, hiszen sokan érzékenyek frontra, heves szélre, hirtelen hőmérséklet-ingadozásra. Legtöbbször azonban inkább a stressz okoz problémát, ha valami nyugtalanít, nyomaszt bennünket, a napi gondokat nem tudjuk kikapcsolni a fejünkből, ez folytatódik éjszaka is, és ezért nem tudunk aludni. Amikor viszont ezeken túllendülünk, megszüntetjük az okot, újra ránk talál a pihentető alvás. Az alváspanasz tehát rövid távon zavaró, de könnyebben kezelhető.
Mit nevezünk alvászavarnak?
Az alvászavar viszont lényegesen komolyabb és összetettebb dolog – tudtuk meg a SomnoCenter, az Alvászavar Központtól.
Akkor beszélhetünk erről, ha a tünetek éjjel és nappal egyaránt jelentkeznek, a jelenség pedig legalább 30 napon keresztül fennáll.
Ilyenkor arról van szó, hogy nem tudunk megfelelő minőségben aludni, kevés a mélyalvás mennyisége, és széttöredezik az alvás szerkezete. A tartós kialvatlanság pedig nem csupán rossz hangulatot, hanem számos betegséget, mint például magas vérnyomást.
Milyen tünetek utalnak alvászavarra?
Természetesen ez sem egyforma mindenkinél: van, aki nem képes elaludni. Van, aki éjszaka gyakran felébred, majd álmatlanul forgolódik. Vagy éppen túl korán felébred reggel. Azaz elalvási vagy átalvási képtelenségben szenved.
Jól tetten érhető jele az alvászavarnak, ha az illető hangosan, horkantásokkal kísérve és egyenetlenül horkol. Figyelni kell arra, ha túl gyakran kell kimenni a mellékhelyiségbe éjszaka, vagy ha gyógyszer szedése ellenére rendszeresen magas vérnyomással ébred valaki. Ha valaki zihálva felriad, álmában a fogát csikorgatja, vagy fura, nyugtalanító érzést tapasztal a végtagjaiban, az is alvászavarra utal. Rosszabb esetben pedig akár alvajárás is előfordulhat.
Akit az alvászavar érint, a nap folyamán álmos, ingerlékeny és levert lesz. Nem csodálkozhatunk rajta, ha ilyenkor nem vagyunk képesek koncentrálni, hosszabb távon a kialvatlanság memóriaproblémákhoz is vezethet. A teljesítményünk pedig szintén folyamatosan romlik, kevesebbre leszünk képesek, ha nem alszunk eleget és elég jól. Nappali tünete az alvászavarnak az ébredéskor tapasztalható fejfájás és tarkótáji izzadás. Kellemetlen velejárója lehet ennek a gondnak a folyamatos hízás és a lankadó szexuális teljesítmény is.
Mi a megoldás?
Amennyiben a fenti tünetek közül akár csak egy-kettő is fennáll, amelyet egy rövid online alvászavar-teszt segítségével ellenőrizhetünk, mindenképpen érdemes alvásszakértőhöz, azaz szomnológushoz fordulnunk, hogy műszerek segítségével megállapítható legyen, esetünkben valóban alvászavarról van-e szó. A SomnoCenterben neurologus, fül-orr-gégész és tüdőgyógyász szakorvosokhoz fordulhatunk, akik teljeskörű kivizsgálást végeznek és megoldási lehetőségeket kínálnak.
Az alvászavarok okainak feltárása az első konzultációval, egy beszélgetéssel kezdődik, majd vagy az alvásklinikán, vagy a páciens otthonában műszeres vizsgálatra is kerül sor. A közel 90 féle alvászavar között az egyik leggyakoribb és egyben legveszélyesebb gond az alvási apnoé, amely jóval gyakrabban fordul elő, mint gondoljuk. Az alvási apnoé oka, hogy a légzőizmok ellazulnak, ezért a felső légút ismétlődően beszűkül vagy elzáródik – az alvó akár 10 másodpercnél tovább sem kap levegőt, s amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az alvót. Ez egy éjszaka alatt akár 60-szor is megtörténhet, sokszor anélkül, hogy tudatosodna.
Az apnoé kezelésében a legelterjedtebb módszer a CPAP-készülék használata, avagy a légsínterápia. Ez egy, a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz, mely pozitív légúti nyomásterápia során a légutakat akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni, s a levegő akadálytalanul haladhasson át rajta. Megszüntetve így a horkolást, az éjszakai légzéskimaradásokat, a véroxigénszint ingadozását, s lehetővé téve a pihentető mélyalvást.
Az apnoe és kezelése csak egy a lehetséges alvászavarok és a segítő terápiák közül.
Az alvászavar könnyen veszélybe sodorhat bennünket. Figyeljünk oda a tüneteinkre, ne tévesszük össze a bizonyos okból jelentkező és könnyebben múló alváspanasszal! Forduljunk időben szakemberhez, menjünk alvásvizsgálatra!