2019-ben Magyarországon az összes haláleset 50%-a a keringési rendszer valamely megbetegedéséhez köthető. A szívelégtelenséggel élők esetében is segíthet a testmozgás, hiszen növeli a szív maximális teljesítményét, ezáltal javítva az életminőséget.
A fizikai aktivitás alapvető fontosságú egészségünk fenntartásához, hiszen rendszeres testmozgással számos szervi betegség kialakulása megelőzhető, kezelhető. Segíthet többek között a szív- és érrendszer megerősítésében, a vérnyomás normalizálásában, az erek rugalmasságának javításában. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat-e, és ha igen, hogyan fogjon bele a mozgásba az, akinek valamilyen szívbetegsége volt, vagy van.
Már régóta ismert, és elfogadott tény, hogy aki rendszeresen sportol, az nagyobb eséllyel kerülheti el a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hiszen a napi testmozgás, amellett, hogy segít a testsúly kontrollálásában, normalizálja a vérnyomást és csökkenti a koleszterinszintet, még a stressz leküzdéséhez is kiválóan alkalmazható. Ennek ellenére, a szívproblémákkal élők esetében, az állandó fizikai igénybevétel jótékony hatásai még néhány évvel ezelőtt is kérdésesek voltak, sőt gyakran kifejezetten eltiltották a napi testmozgástól az ilyen típusú betegséggel élőket.
Ma már bizonyított tény, hogy a rendszeres mozgás jelentősen hozzájárulhat a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodásának elkerüléséhez, sőt, kifejezetten segíthet a felépülésben, és a kockázati tényezők visszaszorításában.
A testmozgás pozitív hatásai szívbetegeknél
Magyarországon 2019-ben közel 65 000 ember vesztette életét a keringési rendszer valamely betegségében, ez a szám pedig nem kevesebb, mint az összes halálozás 50%-a. A hazai adatok szerint, a leggyakrabban előforduló hipertónia a felnőtt lakosság 25%-át érinti, a szívelégtelenségben szenvedő betegek száma pedig 250-300 000 közé tehető, ráadásul ez utóbbinál minden évben további 30-35 000 új esetet diagnosztizálnak. A betegségek kezelésének hatékonyságában a páciensek együttműködésének is igen meghatározó szerepe van, ezért a gyógyszeres kezelés mellett, fontos betartani az orvosok által előírt, életmódra – többek között a testmozgásra – adott javaslatokat.
Számos kutatás kimutatta már például, hogy azon betegeknél, akik szívroham után testmozgáson alapuló rehabilitációban vesznek részt, 20-25%-kal csökken a halálozási arány, szívelégtelenséggel élőknél, pedig a rendszeres testedzés akár 20%-kal is növelheti a szív maximális teljesítményét. Utóbbi esetben azonban fokozott óvatosságra van szükség, hiszen a szívelégtelenség következtében a csökkent pumpafunkció miatt a szív nem tud elegendő vért szállítani a szervek működéséhez. Ennek leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, mely nyugalmi helyzetben is jelentkezhet, nemhogy kisebb terhelés hatására. Ráadásul a szívelégtelenségben élő betegeknél a stroke kialakulásának esélye is jelentősen megnövekszik, ezért testmozgásra csak nagyon szigorú keretek között, folyamatos felügyelet mellett van lehetőség.
Hogyan kezdjük el?
A szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára azonban kifejezetten kockázatos is lehet a sportolás, ezért körültekintőnek és óvatosnak kell lenni, és csak alapos állapotfelmérést és orvosi konzultációt követően, valamint rendszeres kontroll mellett szabad beépíteni a napi rutinba. Az orvosi állapotfelmérés több vizsgálatból, 24 órás Holter EKG-ból és terheléses EKG-ból, továbbá szív ECHO vizsgálatból, és indokolt esetben stressz tesztből áll, melyeknek eredményeit elemezve állapítható meg, hogy milyen állapotban van, és mennyire terhelhető az illető szíve.
Az eredmények és a kórelőzmény alapján alakítható ki a fokozatosság elvére épülő mozgás-, az edzésterv, a terhelés intenzitása, időtartama és határértékei. Testmozgásként ajánlható például a rendszeres séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés, illetve minden olyan mozgásforma, ami élvezetes, és nem megterhelő a beteg számára. A rendszeres kontroll azonban minden esetben elengedhetetlen, hiszen csak ezáltal csökkenthetjük minimálisra a maradandó egészségkárosodások lehetőségét.
Kezelési lehetőségek
Az egészséges, aktív életmód kialakítása, valamint az elővigyázatosság segíthet a szív- és érrendszeri problémák elkerülésében, de a betegség kialakulása esetén, a beültethető kamrai eszközökön túl, immár számos innovatív kezelési lehetőség is az érintettek rendelkezésére áll. Ilyenek például a betegek kényelmének és életminőségének megőrzését egyaránt szem előtt tartó gyógyszeres kezelések is. Fontos, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető!
(kezdőkép: Unsplash)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
5 gyakori tévhit a sportolással kapcsolatban
Itt a tavasz, így térj vissza a szabadtéri sportoláshoz
„Ma nem volt kedvem futni, épp ezért mentem el” – Motiváló idézetek a futásról