Meg lehet mondani vajon már a telepítéskor, hogy az adott szőlőből milyen bor fog készülni? Vannak akkora mágusok a borászok, hogy ezt előre tudják vagy mégsem? Ennek titkaiba avat be most minket Árvay Angelika borakadémikus, a Borokról könnyedén sorozatának e részében.
Én alapvetően tervezgetős típus vagyok. Vannak rövidtávú, közép- és hosszútávú teendők listáim. Gyönyörűen megterveztem pár éve is, melyik szőlőből mennyi bor készül. Szerepelt benne száraz, édes és aszú. Aztán jött egy olyan évjárat, amikor vártuk-vártuk, hogy végre jöjjön az eső és aszúsodjon. Csak azzal nem számoltunk, hogy akkor 1 hónapig esett aztán és gyakorlatilag minden lefolyt a tőkéről…
Na, húztam is szépen át a gyönyörűen megtervezett és kinyomtatott excel táblázatomat. Így azóta sokkal inkább azt vallom, igyekezzünk az adott évjáratból azt kihozni ,amit lehet és próbáljuk elfogadni azt ami van, amit a természet éppen megenged nekünk.
Valahogy így vagyok azzal a kérdéssel is, hogy eldől-e a szőlő sorsa telepítéskor? Persze valamilyen szinten igen, hiszen egy adott szőlőfajtát telepítünk. De másrészt meg annyi minden történhet évek, hónapok, akár napok alatt is…
Kezdjük azzal, hogyan is történik a szőlő telepítése?
Simán nem tudunk elültetni egy szőlőmagot. Sőt, saját gyökérével sajnos nem sokáig élne meg egyébként sem.
A 19. század végén ugyanis egy apró kis állat, a filoxéra vagyis a szőlőgyökértetű óriási kárt okozott a szőlőterületeken szerte Európában. Akár 40-60%-a is elpusztult az ültetvényeknek.
Ez a kis tetű Amerikából érkezett és sokáig nem tudták hogyan is lehetne ellene védekezni. Elárasztották például vízzel a területet, de a leghatékonyabbnak az a megoldásnak az bizonyult, hogy amerikai szőlőgyökérre (amit nem bántott a filoxéra) oltották rá az európai fajtákat. Próbálták előtte az amerikai szőlőfajtákat is telepíteni, de teljesen más illatú és ízű bort termett. Őszintén szólva kóstoltam én is párat, szokták „rókás” jelleggel is említeni, én nem igazán kedvelem.
Ilyen a Szagos Izabella, Othello. Sokan a nagyszüleik kertjéből emlékeznek ezekre a fajtákra. Ráadásul ezek az úgynevezett direkt termő fajták esetenként metil alkohollal is rendelkezhetnek, aminek egészséget károsító hatása van. Szerencsére nem mindig képződik veszélyes anyag. Mindenesetre arra is rájöttek, hogy hosszú tárolásra és fogyasztásra alkalmatlan bor készülhet belőlük, így inkább maradtak a már bevált és jó minőségű európai fajtáknál.
Szóval most a gyümölcsfák oltásához hasonló eljárással készülnek a szőlőoltványok is. Kivétel egyébként van, mert a homokos talajban nem él meg a filoxéra, így például az Alföldön vannak olyan európai tőkék, amik a saját gyökérzetükön állnak.
A mi köves, vulkáni talajunkba egyébként sokszor nagyon nehéz az ültetés. A szüleim mesélték, hogy az egyik dűlőnkben konkrétan robbantani kellett az óriási köveket, hogy tudjanak telepíteni. Igaz, akkor még működött Rátka mellett a bánya és onnan jöttek szakemberek. Mindenesetre fontos a sok víz a szőlőoltványok esetében is hogy meggyökerezzen.
De ha végre megvan a friss telepítésünk, akkor még mindig néhány évet várunk kell, hogy teremjen is. Általában ez 4-5 év. Az első évet, egyébként „szűztermésnek” hívják.
Persze a borász fejében megvan, hogy mit szeretne készíteni az adott területről. Sokféle szempontból dönthetünk, hogy éppen milyen fajtát telepítünk az adott borvidéken, dűlőben. Például korábban milyen szőlőfajták voltak, amelyek mondjuk az évszázados tapasztalok alapján jók voltak? Vagy az adott talaj adottságaihoz melyik illik?
Esetleg azt is végig gondolhatjuk, hogy az időjárás vajon megfelelő lesz-e?
Szóval attól, hogy a borásznak valami van a fejében, hogy ő milyen bort szeretne az adott területről, attól még nem biztos, hogy ezt mindig létre is tudja hozni.
Vannak egyébként olyan évjáratok, amikor könnyebb, van amikor nehezebb
2014. például egy elég küzdelmes évjárat volt, nagyon sokat esett az eső. Az öcsém a Középhegy-dűlőből egy dűlőszelektált száraz furmintot szokott készíteni és „Szabi furmint”-ként hozzuk ki. Na, ebben az évben a szőlő nem volt alkalmas már szárazbor készítésére, mert megjelent a botritisz. Úgyhogy ilyenkor újratervezés van. Szabi is úgy döntött, hogy ha már így adódott és édesbornak megfelelő az alapanyag, akkor a 2015-ös esküvőjére innen kerül ki a bor. És így a lagzin a „Szívemből Édes” névre hallgató bor alapja a középhegyi, édes furmint volt.
És itt biztosan tudom mondani, hogy anno amikor a szőlőt telepítették, biztos nem tudta senki, hogy pontosan milyen bor készül majd belőle például 2014-ben…
De ha szeretnél többet tudni a borokról, akkor csatlakozz
a Borokról könnyedén csoportunkhoz és beszélgessünk!
(kezdőkép: Spéder Ferenc, a többi a szerző tulajdonát képezi)
