Aki ismer vagy volt már nálunk borkóstolón, azt tudja, hogy nagyon is elfogult vagyok a sárgamuskotállyal szemben. Hogy miért is? Mert külsőre is csodaszép, de a belső értékei mellett sem mehetünk el: gyümölcsös, fűszeres, virágos illat- és ízbomba.

Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen is lenne ez a fajta, ha „életre kelne” Sárga Muskotályként.

Azt szögezzük le, hogy a Sárga Muskotály nő. Pont. Mint ahogy egy száraz furmintot férfinak képzelek el, de mondjuk az édesnél azért hajlanék arra, hogy feminin jellege is lehet.

A sárgamuskotálynál tök mindegy, hogy van benne cukor vagy sem, akkor is csaj!

Talán a sárga előtag miatt hajlok arra, hogy hölgyünk szőke lenne… De ez talán lényegtelen is, hogy feltűnő jelenségként jelenik meg előttem. Olyanként, aki felhívná magára mindig minden körülmények között a figyelmet, pont mint a bor.

Egy sárgamuskotályt ugyanis vagy lehet nagyon szeretni vagy nagyon utálni. Van olyan borszakértő barátom, aki ki nem állhatja a fajtát. Nemrég egy kóstolón annyit tudtam neki mondani, hogy 2 puszit tudok neki maximum adni, de bort minek, ha fanyalog, mert csak musi volt nálam…

Azért szerencsére elég sok rajongóval találkozom, akit nem zavar, hogy egy ilyen bor intenzív, szinte kiugrik a pohárból és rögtön kiteríti a kártyáit, nem finomkodik. Pont mint egy magabiztos nő, aki tudja az értékeit, határozott, szóval ha belép egy szobába, akkor nem csak a parfümje illatával lesz tele a helyiség, hanem az egyéniségével is.

Persze ez nem tetszhet mindenkinek, de valahogy úgy képzelem, hogy SM nem más elvárásainak, hanem saját magának szeretne megfelelni.

És milyen tulajdonságokat gondolok még neki?

Szeszélyes, az biztos. Maga a szőlőfajta is elég érzékeny, elkaphat sok betegséget, de a bornál is előfordul néha, hogy a behízelgő illata egyszer csak eltűnik.

Néha tudjuk a választ, hogy mi okozza (például a hordós érlelést én nem feltétlen ajánlom ennél a fajtánál), néha pedig csak találgatunk, de az okokat talán sosem fogjuk megtudni.

Ráadásul képzeletbeli kis Muskotályunknak elég gyakran meg kell küzdenie a sztereotípiákkal és előítéletekkel. Oh, hányszor hallottam én azt fesztiválon: „Sárgamuskotály? Azt nem kérek, nem szeretem.” vagy „Nem kérek, az édes.”. És itt is sokszor bebizonyosodott, hogy amit hallomásból tudott valaki a fajtáról vagy egy rossz tapasztalat után gondolt, az nem fedte a valóságot.

Ennél a szőlőfajtánál is, ahogy a többinél is, attól függően hogy mikor szüreteljük és milyen érettséggel, készülhet száraz és édes verzió is, nem kell rögtön „beskatulyázni”.

És hát egy ilyen nő tuti, hogy népszerű, mint ahogy szívesen csipegeti a szőlő e verzióját a darázs, az énekesmadár és a seregély is. Ráadásul, aki csak most ismerkedik a borkóstolással, sokszor kezd ezzel a fajtával.

Talán még azt is megkaphatná Muskotályunk, hogy egy „komoly borfajtához mérten” egyszerű… de biztos ez? Hiszen egy sárgamuskotály borban találhatunk fehér borsot, trópusi gyümölcsöket, barackot, rózsát vagy akár ásványosságot is.

Nemrég egy lengyel vendégünk azt mondta, hogy olyan illata van, mint egy keleti fűszerekkel teli piacnak a muskotályunk. Egy másik lány csak azt mondta az Édesemre: ez a muskotály romantikus.

Én mindenesetre szívesen megismerkednék Sárga Muskotállyal, remélem ezután Ti is!

Ha érdekel még egy-két információ a fajtáról, nézzétek meg videómat. De várlak sok szeretettel a Borokról könnyedén FB-csoportomba is!

Árvay Angi

(kezdőkép: Spéder Ferenc)