Egyre népszerűbb program manapság borkóstolókra járni, férfiként és nőként egyaránt. De ha valaki még nem járt ilyen eseményen, akkor jobb, ha tud pár fontos dolgot ezek mibenlétéről. Erről oszt meg fontos információkat velünk Árvay Angelika borakadémikus, a Borokról könnyedén-sorozat e heti részében.

Az én munkámban is vannak jobban szeretett és legszívesebben soha el nem végzendő feladatok. Utóbbi a papírmunka és az adminisztráció egy része, az előbbiben pedig mindenképpen szerepelnek a borkóstolók.

Abszolút töltekezni szoktam egy-egy bemutató alkalmával, nagyon jó érzés látni ha tetszenek a borok és érdekli a vendégeket az életünk. Szoktuk mondani, hogy mosolygós borokat szeretnénk készíteni, amiket örömmel fogyasztanak a vásárlók.

Régen még egy ideig abszolút jó volt az arcmemóriám és emlékeztem ki mikor volt nálunk, vagy éppen hol találkoztunk. Na, ez az idő múlásával, néhány ezer vendéggel és/vagy a gyerekek születésével megszűnt.

Néha úgy érzem manapság, hogy az ébren töltött éjszakák számával fordított arányúvá vált, hogy mennyi embert ismerek fel. Állítólag van remény, később visszatér némileg több alvással az emlékezőtehetségem vagy legalábbis egy része…

Viszont annyira aranyos és kedves emberekkel találkoztam már az évek során akár nálunk vagy fesztiválokon, borkóstolókon. Legutóbb az dobott fel, amikor egy fiatal pár közölte, hogy életük első randiján a mi furmintunkat kortyolgatták és mennyire tetszett.

Ha a számomra legmeghatóbb borkóstolómra gondolok, mindig megmelegszik a szívem. A videómban elmesélem Nektek, de itt most inkább azt mutatnám be, hogy melyek azok a meghökkentő dolgok, amikre nem biztos, hogy számítasz, ha még nem jártál „hivatalos” borkóstolón.

Ha kisebb családi pincészethez megyünk, akkor érdemes bejelentkezni és időpontot foglalni. Nagyobb cégeknél tudják kezelni, ha valaki „beesik”, de a mi esetükben például csak a családom tagjai tartanak kóstolót. Elég szigorúan előre kell terveznünk, mit mikor csinálunk, hova megyünk, így ha valaki rögtön szeretne kóstolni, nem tudom garantálni, hogy pont ráérünk. És mióta 2 kis srác is segít beosztani az időmet, sokkal inkább így van…

Na de hogyan is néz ki technikailag egy borkóstoló?

Teljesen normális, hogy a köpőcsésze ott van az asztalon a borospohár és a vizespohár mellett. Nálunk egy nagyon cuki piros kerámiacsésze fehér pöttyökkel, amelyhez tartozik egy nagyobb kiadású kiöntő is. Én gyakran kiköpöm a bort (ha érdekel, mi a különbség az ivás és a kóstolás között erről beszélek a Mennyit iszik egy borász? videómban is), különösen ha én tartom a borkóstolót. Szoktak furán nézni…

Az is rendben van, ha megkóstoltunk egy bort, akkor utána kiöntjük akár néhány korty után.

Ez azért sem annyira meglepő, mert előfordul, hogy 1,5 óra alatt 12 bor kerül a pohárba. Ha abból csak 1 decilitert is meginnánk, akárhogy is nézzük, az több mint 1 liter bor. Nem biztos, hogy mindenki fel tudna állni utána az asztaltól…

Szóval nem sértődök meg, ha nem a gyomorban landol a bor, hanem a kiöntőben. Ha a végén valaki vissza szeretné kóstolni azt, ami a leginkább ízlett, úgyis töltünk belőle.

Igyekszünk a kóstolón elmondani a legfontosabb információkat a szőlőfajtáról, hogyan készült, miben érleltük palackozás előtt (hordó vagy tartály). És sokszor beszélünk virágról, gyümölcsről, zöldségről, vagy akár füstről, vajról és mindezekről a bor illatával vagy ízével összefüggésben.

A technikai információkon túl azért szóba kerül, hogy mire is emlékeztet engem a bor illata és íze. Viszont nem mindig mondom el a teljes borleírást (aki akarja, úgyis el tudja olvasni a honlapunkon), hiszen ez egyénektől, vagy akár pohártól is függhet, ki mit érez ki. De ha megkérdezik, természetesen elmondom, hogy én mit gondolok az adott borról.

Nálunk rengeteg kő hever mindenhol: az asztalokon, a földön, külön kartonokban, sőt még ékszerként is. Ezeket a köveket a szőlőinkből hozzuk be és szemléltetésként használjuk, hogy mennyire változatosak a talajaink, milyen sokféle ásványi anyag található a borokban. Ráadásul nagyon szépek: van köztük jáspis, megkövesedett fa, obszidián, opálok, sőt még van, amelyikben apró csillogó kristályok vannak. Én meg persze igazi nőként imádok mindent, ami csillog…

Vannak olyan dolgok, amiket személy szerint én nem találok annyira szerencsésnek egy borkóstolón, de gyakorlatként látom több helyen. Ilyen például, ha pálinkával kezdünk egy kóstolót. Erre én azt szoktam mondani remek, most szedáltuk le az ízlelőbimbóinkat és adtunk egy jó kis alkohol löketet, nehéz lesz figyelni a továbbiakban. Természetesen nem mondom azt, hogy ne kóstoljunk (vagy igyunk) pálinkát, de akkor már a borok után, hogy élvezhessük az illatokat és ízeket.

Nagyon jó, ha a kóstoláshoz valami semleges étel, íz is helyet kap a borok mellett az asztalon. Például egy tányér pogácsa. Amitől viszont ideges leszek, az a vörös/lilahagyma, esetleg nyers fokhagyma a kóstolón. Ezzel megint kinyírjuk az érzékelésünket, aztán csodálkozunk, hogy furcsa (vagy éppen semmilyen) íze nincs a bornak. De szerencsére ezekkel azért ritkán találkozom.

Plusz tippként még annyit tanácsolnék esetleg, hogy mindenki vigyen magával egy meleg pulóvert vagy kabátot a kóstolóra, mert ha a pincében van a program, akkor hideg lehet.

Mi egy kóstoló helyiségben vagyunk, de sok helyen a pince a kóstoltatás helyszíne.

Illetve ha gyerekkel érkezünk, akkor érdemes megkérdezni, hogy „gyerekbarát”-e a hely? Arra gondolok, hogy nálunk van például külön gyereksarok, ahol vannak játékok, színező és nyáron a kertben is könnyen találni felfedezni valót. Sokszor az én fiaim is velem vannak és állíthatom, még a nyelvi különbség sem akadály. Tavaly egy lengyel kisfiúval barátkozott össze Marci, önfeledten játszottak és beszéd nélkül is tökéletesen megértették egymást.

Remélem kedvet kaptatok egy jó kis borkóstolóhoz, és ha érdekel, hogy nekem mit mondtak,

amitől könnybe lábadt a szemem, akkor nézzétek/hallgassátok meg a videót!