Figyelj csak! Jó lenne valami társulás.
Olyan kölcsönösen előnyös mindkettőnknek.
Nekem igazából kell egy bajtárs ehhez a nyárhoz.
Akiben bízhatok. Meg fedezi a hátam.
Nagyon kellene, mert egyedül nem tudok mindent megoldani. Meg hát, van, amit nem is akar az ember.
Hogy én mit akarok?
Jó, hogy kérdezed. Tényleg, erről feltétlenül beszélnünk kell, mielőtt társulunk.
Neeeem, ne viccelj, átgondoltam. Vagyis, hát nem is igazán tudom.
Nem nagy dolgokat, ne félj.
Ilyen kis szentimentális hülyeségeket.
Hogy az milyen?
Na, várj csak! Mindjárt mondom.
Például, meginni egy sört péntek délután, valamelyik körúti kocsmában. Vagy ott a metrónál, na, ott pont van egy. Ilyen eléggé old school hely, szerintem tetszene neked. Mondjuk, ott várhatnál egyes péntek délutánokon.
Vagy ehetnénk egy fagyit is, amikor olvad a város. A levendulásat próbáltad már?
Tudom, hogy közhelyes, de a Margitszigetre is jó lenne kiülni. Aztán mikor már elég volt ebből a pesti posványból, eltűnni pár napra a Balatonra.
Lenne olyan, hogy nehezen aludnánk el az átforrósodott szobában. Én meg mosolyogva nézném reggel, ahogy a redőnyön keresztül a napsugár mintákat rajzol arra a helyes arcodra.
Igen, egyszer szét kellene ázni az esőben.
Meg színházba is kellene menni, egész jó előadások lesznek a Szabadtérin.
Tetszeni is jó lenne neked ezen a nyáron,
meg paradicsomot venni, áfonyát és málnát, hogy a kettő között mi az összefüggés, azt ne kérdezd,csak így jutott eszembe.
Még mi van a listán?
Nem, dehogyis, nincs még vége, kifogyhatatlan vagyok ötletekből.
Mondjuk, válasszunk ki egy nagyon nyári dalt, amiről a másik jut az eszünkbe.
Panaszkodjunk a munka, meg az uborkaszezon miatt, aztán vágjuk a centit a szabadságig. Tudod, amikor eltűnünk pár napra a Balatonra. Ott bekenhetjük egymás hátát naptejjel, meg idióta képeket készíthetünk, miközben nagyon sokat röhögünk, és még többet röhögünk majd, amikor visszanézzük őket.
Valahol énekelni kellene egy buliban hajnalig.
Másnap meg a redőny mögött kuksolni a hűvös szobában fejfájással.
Látogassuk meg anyádékat! Meg az enyémeket.
Sétálni is lehetne egyet a városban éjszaka. Vagy kimenni a Rómaira. Lesz egy koncert, amire eljöhetnél.
Olykor meg igazán mondhatnád, hogy gyönyörű vagyok.
Néha rajtam felejthetnéd a tekinteted, és hagyhatnád néhanapján,
hogy elérzékenyüljek tőled.
Ha ez mind jól megy, lehet, hosszabb időre is társulhatnánk.
Mit szólsz hozzá, bajtárs?
Ezt kib@szottul imádom ❤❤❤
Itt vagyok! Rád várok már mióta…
🙂