You are currently viewing Csak ennyi a barátság?

Csak ennyi a barátság?

  • Olvasási idő:olvasási idő: 2 perc
  • Bejegyzés kategória:#egyésmás
  • Ezen hozzászólások közzététele: 0 hozzászólás

Nem keresnek a barátaim… Mondjam, hogy mindegy? Nem. Nem mindegy. Baromi szarul esik.

Nem írnak rám, pedig látom, a Facebookon posztolnak rendesen. Tehát nem haltak meg, nem betegek, nem kínozza őket semmiféle nyavalya.

Csak épp elfeledkeztek rólam.

Elgondolkodtam rajta, vajon amit én elvárok tőlük azt én magam teljesítem-e? Nem mosakodásból mondom, de én igen, majdnem minden esetben teljesítem.

Írok, kérdezek, érdeklődök, mert valóban érdekel. Meghallgatom őket.

De amikor én mesélnék, akkor rádöbbenek, nincs kinek.. Hiszen senki sem kérdi meg: helló, mizu?

Vajon ez a barátság?

A mai kor barátsága annyit tesz ki, hogy én kérdezgetek, s közben lassan már tolakodónak érzem magam… Tolakodónak és magányosnak.

Emellett pedig azt érzem, még nekem kell szabadkoznom, amiért eddig ők nem írtak nekem… És én is csak ilyen későn jelentkezem…

Persze, többnyire nagyvonalú megbocsátást kapok… De emiatt csak jobban kihűlnek azok a ,,baráti” szálak.

Melyek tán sosem voltak sem barátiak, s még csak szálak sem..

Tényleg ennyi volna a barátság ma?

Ennyi volna az emberi kommunikáció, a net keszekusza világában?

Ebben a rohanó, semmitmondó, kapcsolatok nélküli, vergődő, stresszes világban?

Ennyi?

Még ha én többre is vágynék?

PinkAnyu

(kezdőkép: Unsplash)

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?