December végén a legtöbben elgondolkodunk azon, mit kellene megváltoztatnunk az életünkben. Az új esztendőnek olyan ereje van, amely az újrakezdés, a változás vágyát hozza ki a legtöbb emberből.

Miért van az, hogy az újévi fogadalmak 80%-a március közepéig sem tart ki? Dr. Bohács Krisztina PhD intelligenciakutató, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetője elárulja, hogy mi a különbség a célok és a fogadalmak között és miért vannak kudarcra ítélve az újévi fogadalmak.

A legnagyobb baj az újévi fogadalmakkal, hogy megfoghatatlanok. Átgondolatlan célok, inkább remények vagy külső nyomás hatására érzett „el kéne érnem” kategóriába sorolható gondolatok ezek a fogadalmak. A járványhelyzet hatására 2020-ban a legtöbben az egészséggel kapcsolatos fogadalmakat tettek: „egészségesebben fogok enni”, „idén tényleg lefogyok” vagy éppen „többet fogok mozogni”.

Ezekkel a fogadalmakkal a legnagyobb probléma, hogy nem tudhatjuk, mikor értük el a sikert. Mi az egészségesebb étkezés? Belefér egy szelet születésnapi torta? Mennyit kell fogyni a „lefogyáshoz”? És meg is kell tartani az elért súlyt? Mennyi a több mozgás? Mindegy, milyen mozgás vagy egy konkrét sportot „kell űzni” az év során?

A konkrétabb fogadalmak megvalósítása nagyobb valószínűséggel sikerülhet?

Abszolút! Az angol SMART mozaikszó remek mankót ad a megfelelő célok kidolgozásához: Specific, azaz pontosan meghatározott, Measurable, azaz mérhető, Attainable, azaz elérhető, Relevant azaz fontos, lényeges és Time-bound, azaz időhöz kötött. Ezek a jó célok meghatározó tulajdonságai.

A korábbi három cél helyett SMART célok lehetnek például: „naponta maximum egy nassolást engedek meg magamnak a következő évben” vagy „egy héten legalább háromszor eszem salátát egy főétkezésre”. „Heti 2 alkalommal legalább 30 percet tornázom, hogy év végére lapos legyen a hasam” vagy „több zöldséget és gyümölcsöt eszem, hogy havonta legalább 1 kg súlyfölösleget leadjak”. „Hetente kétszer eljárok futni reggel munka előtt” vagy „minden héten elmegyek a barátaimmal kosarazni vagy focizni”.

Látható, hogy az időhöz kötött, számszerűsített, konkrét tevékenységekhez kötött célokról egyértelműen eldönthető, hogy elértük-e azokat.

Hány ilyen célt érdemes megfogalmazni január elsején?

Nem elrettentő ilyen pontos „haditervet” felvázolni már rögtön az év első napján?

A nagy célok – főleg ha több van belőlük – valóban elrettentőek lehetnek. Érdemes egyszerre az élet egy területére koncentrálnunk az energiáinkat és az új szokások bevésődése után hozzáadnunk az évhez egy újabb életterületet.

Az új szokások bevezetése duplán nehéz lehet: egyrészt erőfeszítést igényel a meglévő szokásaink megváltoztatása, másrészt újabb erőfeszítést igényel az új szokás konzisztens megtartása. A célok elérésének és az új szokások megtartásának egyik legfontosabb feltétele, hogy maga a szokás is örömet, sikerélményt adjon!

Ha nem szeretünk futni, válasszunk másik mozgásformát, vagy ha szeretünk jókat enni a családunkkal, mindig vigyünk salátát köretnek az összejövetelekre. A kis léptékkel fokozatosan bevezetett változásokat sokkal egyszerűbb bevezetni, mint ha „ajtóstul rontunk a házba”.

A másik trükk, ami segíthet a célok elérésében, ha a környezetünket úgy alakítjuk, hogy ne lehessen döntés kérdése az adott tevékenység. Ha elvisszük a munkahelyünkre az edzéshez szükséges váltóruhát és hazafelé menet útba ejtjük az edzőtermet, akkor nem esünk kísértésbe, hogy kihagyjuk az edzést, míg ha haza kell menni az edzőcuccért, amit még ki kell válogatni a szekrény többi ruhája közül, akkor nagyobb eséllyel ülünk le a TV elé edzés helyett.

Honnan tudjuk, hogy éppen melyik területet érdemes fejlesztenünk?

Egyáltalán milyen területeken lehet célokat meghatározni?

A legnépszerűbb fogadalmak az egészséghez, a munkához, a tanuláshoz és az emberi kapcsolatokhoz sorolhatók be, de kitűzhetünk anyagi, művészeti, intellektuális, életszínvonalbeli célokat is. Érdemes néhány nagyobb célt meghatározni, amit 5-10-15 éven belül szeretnénk elérni. Ezek lehetnek kevésbé specifikusak, lényegük inkább az iránymutatás. Jó cél lehet például a „rendszeres testmozgás” vagy a „kényelmes élet” is, ha ezeket le tudjuk bontani meghatározható, mérhető kisebb célokra.

Ajánlott kicsit elgondolkodni a nagy céljainkon és az oda vezető kisebb célokon, illetve minden évre kiválasztani egy nagy célt, ami felé többet szeretnénk mozogni az adott évben. Inkább töltsünk el pár hetet a célok meghatározásával és egy átgondolt terv alapján motiváltan kezdjünk bele az év teendőibe februárban, mint hogy túl sokat várjunk el magunktól és kudarcra ítéljük az év eleji kezdeményezést pár hét leforgása alatt.

A felnőttek fejében talán jobban körvonalazódik egy vágyott jövőkép. De hogyan segíthetünk a fiataloknak és a gyermekeknek a megfelelő célok kialakításában?

Nagyon fontos, hogy a célok belső késztetést testesítsenek meg! Ne erőltessük gyermekünkre a saját elképzeléseinket, inkább beszélgessünk el vele a különböző életterületekről és mérjük fel, melyik fontos számára és melyikről vannak határozott elképzelései a jövőjét illetően.

Fontos, hogy a gyermek motivált maradjon a célok elérésében! Ehhez kisebb célokkal „kikövezhetjük” a siker útját. A folyamatos visszajelzés, a folyamatos sikerélmény segít fenntartani a motivációt. Akkor sem kell megijedni, ha a kis – vagy akár a nagy – célok idővel változnak. Ahogy a gyermek megismeri a világot, változhatnak az elképzelései és az igényei. Ráadásul a kis célok módosítása nem mindig jelent kudarcot, sőt!

Az önismeret részét képezheti, ha mondjuk a gyermek ráébred, hogy mégsem a futás jelent számára örömet, hanem a csapatsportok. Így az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás – mint nagy cél – nem sérül, de a mód, amivel el lehet érni – a kis cél – idővel módosul. Érdemes felmérni, hogy az adott életterület MIÉRT fontos a gyermek számára és utána elgondolkodni, hogy a választott nagy célokat HOGYAN lehet elérni kis célokra építkezve.

Szóljunk rá a gyermekre, figyelmeztessük az újévi fogadalmára, amikor megszegi a kitűzött feladatokat?

Inkább a nagyobb célokra emlékeztessük a gyermeket néha és beszélgessünk el vele, hogy még mindig fontosnak gondolja-e az élete adott területét, vagy inkább másra szeretne koncentrálni. A nógatás nem segíti a gyermek motivációját, sőt akár averziót is kiválthat a feladatokkal kapcsolatban. Ha a gyermeknek problémát okoz a hosszú-távú célok szem előtt tartása, vagy nehezen igazodik el a heti és napi teendők között, szüksége lehet egy kis segítségre.

Agytréninggel, a kognitív képességek fejlesztésével egyszerűbbé válik a célok kitűzése és az elérésükhöz szükséges út meghatározása. Az erős kognitív képességek lehetővé teszik azt is, hogy a motiváció hosszan fennmaradjon és a feladatok idővel szokássá, rutinná váljanak. És ez a lényeg: automatizálódjon és váljék szokássá az életünkben a kitűzött cél!

(kezdőkép: Unsplash)