43 évig dolgoztam az egészségügyben… – mondja egy férfi két hölgy ismerősének egy kapualjban.
Figyelmesen rendezgeti a fagyizó ablakában a tölcséreket a pultos lány: annyira koncentrál, hogy szinte a műszempilláit is összeszorítja igyekezetében. A virágbolt elé érve egy régi emlék kísért: a buszon ültem, két lány mögöttem.
– Bezzeg ez a srác! – mondta egyikük.
– Viszi a virágot anyukájának, vagy a kedvesének. (Az anyósomnak vittem.)
A márciusi nap vigasztalón, szelíden néz vissza rám, ahogyan a nagyapa tekint a hintából kipottyant unokájára. Egy régi magyar regény jut eszembe, ami a második világháborúban játszódik. Az utolsó mondata volt: „Nemsokára vége a háborúnak.”
Csetnegi László
(kezdőkép: Unsplash)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Tiéd lettem, s közben mégsem – szép szerelmes vers
5 önbizalomnövelő film nőknek férfi szemmel
