Igen, kicsit drámaira sikerült a cím, de nem véletlenül. Valóban úgy gondolom, hogy ezekkel a szütyőkkel sokat tehetünk a környezetért. Egy átlagos ember átlagos háztartásába a legtöbb hulladék az élelmiszerek csomagolási hulladékával kerül be. Ha nem is kilóra, de darabszámra biztos.

És ennek egy jelentős része a műanyagzacskó. Átlagban 700 darab műanyag zacskó per fő/év, ez 5 trillió db/év zacskót jelent a világon. Fel sem tudjuk fogni ezt a hatalmas számot, pedig sokszor reflexből tépjük le a zacskót a kenyérhez, pékáruhoz, gyümölcshöz, zöldséghez, vagy azért, hogy abban vigyük haza a megvásárolt termékeket. Átlagosan 12 percig használjuk, majd a kukában végzi, rosszabb esetben kallódik valahol a természetben sok élőlénynek kárt okozva. Látva a sorban álló embereket a zacskós gurigához, igazából nem is olyan hihetetlen ez az 5 trillió zacskó évente…

Ha nem akarsz több csomagolási hulladékot hazavinni, érdemes kicsit megágyazni a szütyőzésnek. Átgondolni, hogy hogyan lehet másképp, máshonnan, másmilyent vásárolni.

Néhány sarokpont beillesztésével az életünkbe, igazi hardcore ökotudatos emberek lehetünk és lényegében kiküszöbölhetjük a műanyagcsomagolásokat:

• Kerüld a feldolgozott termékeket
• Főzz magadnak
• Főzz helyi és szezonális alapanyagokból

Ha kerülöd a feldolgozott termékeket, keresed a pucér alapanyagokat, jól jönnek a szütyők.

Ha többször főzöl magadnak, több alap alapanyagot használsz és vásárolsz, jól jönnek a szütyők.

Ha helyit és szezonálisat vásárolsz, akkor nem eszel műanyagdobozos spanyol málnát januárban, jól jönnek a szütyők a hazai almához. Szóval én úgy gondolom, minden szempontból praktikusak ezek a kis eszközök.

Ha szütyőzésre adod a fejed, a legzöldebb választás, ha nem egy kész szütyőt veszel újonnan, hanem a saját szütyőidet a saját háztartásodban fellelhető felesleges anyagokból készíted vagy készítetted el a szomszéd nénivel.

Hiszen az a legföldbarátabb termék, amit le sem gyártanak! Sokféle tulajdonság, sokféle szempont van, amit mérlegelhetsz, ha mégis vásárlásra adod a fejed: hálós – nem hálós, pamutból, műanyagtüllből vagy régi függönyanyagból, mintával, minta nélkül, pamutgézből vagy -vászonból. Az egyik átlátszó, a másik nem, egyiket érdemes tárázni a súlya miatt, a másikat nem, egyik lebomlik az életútja végén, a másik nem, lehet hazai termék avagy nem.

Én lebomló párti vagyok, ha lehet ilyet mondani. Egyszerűen kiver a víz az újonnan legyártott műanyagtüll méteráruból varrt szütyőktől. Ha valaminek megvan a műanyagmentes alternatívája, ami ugyanolyan praktikus, miért gyártsanak le a kedvünkért újabb műanyagot, ami soha nem bomlik le? De ez az én véleményem. A lényeg, hogy egyre több ember kezdjen bele a szütyőzésbe!

Ha megvan a készlet, akkor már csak használni kell őket.  Nem, nem lehet kifogás hosszútávon, hogy mindig otthon hagyod.

A titok nyitja abban rejlik, hogy mindig, tehát MINDIG ott lapuljon a táskádban egy-két darab,

mert nem tudhatod, hogy mikor lesz rá szükséged.

Egyiket gyűrd be a másikba és alig foglalnak helyet. Mosás után ne a fiókba tedd, hanem vissza a táskádba. Nem is gondolnád hányszor csaptam a homlokomra az első hetekben, amikor még nem volt meg a rutin, hogy „de jó lenne, ha itt lenne és nem otthon!”. Ha mégis megtörténik, hogy otthon hagyod, akkor sem vagy köteles megvenni a csomagolt terméket vagy letépni azt a bizonyos zacskót.

Agyban kell átkapcsolni a kapcsolót, figyelni és menni fog. Egy ideig irtó büszke leszel magadra minden egyes vásárlásnál, minden egyes le nem tépett zacsinál, aztán lassan hétköznapi rutinná válik ez is, eltűnik a varázs. De ez azt jelenti, hogy jól csinálod.

Fókuszálhatsz másra és lépdelhetsz tovább a nulla hulladékos élet felé.

Nastasia
zerowaster, julka.hu

(képek: julka.hu)