You are currently viewing Valóban jobb adni, mint kapni? – Az ajándékozás pszichológiája

Valóban jobb adni, mint kapni? – Az ajándékozás pszichológiája

Decemberben rengeteg ajándék talál gazdára. Ebben az ajándékozási lázban elgondolkozhatunk, hogy megéri-e időt és energiát fordítani minden ismerősünk ajándékának gondos kiválasztására.

 Dr. Bohács Krisztina PhD, intelligencia kutató, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetője arról mesél, milyen hatással van az ajándékozás és a nagylelkűség az emberi agyra.

Mi zajlik az agyban, amikor ajándékot adunk valakinek?

A szeretteinknek gondosan kiválasztott ajándéknak már a megtervezése, a gondolata is egy kellemes, meleg örömérzetet okoz. Közeli ismertség kell ahhoz, hogy ajándékozáson keresztül tartósabban boldogok lehessünk.

Tudományos kutatások szerint az adakozás, az önzetlenség hosszú távú boldogsághoz is vezet. Azok, akik a kísérletek során úgy döntöttek, hogy megajándékozzák egy ismerősüket, mind boldogabbnak érezték magukat a kísérlet végére. MRI vizsgálatok kimutatták, hogy már az ajándékozás gondolata is „beindítja” az agy azon területeit, amelyek a jutalmazásért felelősek. Az agy „jutalmazza” a nagylelkűséget.

Tehát minél nagyobb értékben érdemes ajándékot választani,
hogy tovább tartson a boldogság?

A kutatások azt mutatják, hogy a számunkra kisebb költséggel járó ajándékok is hozzájárulnak a boldogságérzet kialakulásához. Nem az a lényege az ajándékozásnak, hogy erőnkön felül adakozzunk. Egy amerikai kísérlet során a résztvevők 5, illetve 20 dollárt kaptak, amiből maguknak, vagy egy ismerősüknek vehettek valamit. Az ajándék értékétől függetlenül kialakult a boldogság érzése az ajándékozóban és a megajándékozottban is. Ugyanakkor azok, akik szeretteiknek vettek ajándékot, tovább érezték magukat boldognak, mint azok, akik önmaguknak vásároltak valamit.

Számít, hogy ki kapja az ajándékot?
Bárkivel kedveskedhetünk a saját boldogságunk érdekében?

Amerikai kutatások igyekeztek mélyrehatóan feltárni az ajándékozás neurológiai hátterét. A kísérletek során különbséget tettek ismerős megajándékozása és jótékony célú szervezeteknek történő adakozás között. Az eredmények azt mutatták, hogy az amigdala csökkent aktivitást mutatott azoknál a személyeknél, akik egy közeli ismerősüket ajándékozták meg, akiről tudták, hogy rászorul a segítségre.

Az túlzottan aktív amigdala megfigyelhető depresszió, poszttraumás stressz szindróma vagy szorongással összefüggő zavarok esetében is. Az amigdala stresszhelyzetben aktiválódik, a csökkent aktivitása stresszcsökkentő hatással van a szervezetre. Ez azt jelenti, hogy ajándékozni nem csak jó érzés, de szeretteink megajándékozása csökkenti a stresszt és ezáltal kihat az egészségi állapotunkra is!

Ezek bizonyítható neurológiai hatások?

Igen! Az ajándékozás hatására egyfajta „warm glow” azaz „meleg fény” járja át az agyat. Az ajándékozás egy olyan pszichoszociális viselkedés, amely megemeli a testhőmérsékletet és olyan kémiai anyagokat szabadít fel az agyban (főleg oxitocint és endorfint nagy mennyiségben), amelyek kellemes örömérzettel töltenek el minket. Ez a felfokozott állapot segít az egyénről a környezetében élők személyére terelni a fókuszt, ezáltal csökkentheti a depresszió megjelenésének esélyét is.

Az ilyenkor jellemző gyűjtések, az adakozás is
hasonló egészségügyi hatásokkal jár?

A kutatások szerint hasonló örömöt érzünk attól függetlenül, hogy kinek adunk ajándékot, vagy mekkora értékben adakozunk, viszont a stresszoldó hatás csak a szeretteink, közeli ismerőseink megsegítésekor indul be az agyban. Ugyanakkor egy másik kutatás szerint az önkéntesség hasonló pozitív hatással van az egészségünkre, mint szeretteink megajándékozása. A tetteken keresztül való segítségnyújtás tehát „egészségesebb”, mint a pénz-, vagy ételadomány. Ráadásul egy életre szóló élmény maradhat az emlékeinkben!

Tehát az ajándékozás mellett érdemes néha önkénteskedni is.

Úgy tűnik, hogy igen! Az önkéntes tevékenység ráadásul képes az élet „meghosszabbítására” is! Az önkéntesség egészségvédő hatásainak vizsgálata során meglepő eredményre bukkantak a kutatók. Azok az idős résztvevők, akik rendszeresen jelentkeztek önkéntes tevékenységre, akár 44%-kal kisebb eséllyel hunytak el a vizsgálat utáni 5 évben, mint az önkéntes tevékenységet nem folytató résztvevők. Az önkéntesség hozzájárul a hosszú távú boldogsághoz!

Tehát összességében elmondható, hogy nem csak jobb, de egészségesebb adni, mint kapni! Az ajándékozás, az önkéntes tevékenység út lehet a hosszú távú boldogsághoz!

(kezdőkép: Unsplash)

 

Tetszett? Oszd meg mással is!

Vélemény, hozzászólás?