Szerelemben, családban és munkában is jól működnek együtt – Réka és Norbi, a Noresa Panzió tulajdonosai

Az első házassági évfordulónkon jártunk Magyarország egyik legcsodálatosabb helyén, Szálkán. Örök emlék marad számunkra, ahogy Sipos-Kokauszki Réka és Sipos Norbert is, a Noresa Panzió tulajdonosai.

Remélem nem túlzok, ha azt mondom, hogy barátokká váltunk az elmúlt bő 2 évben. Akkor megígértük, hogy legközelebb is jövünk és bíztunk benne, hogy már a kibővült családunkkal.

Ez így is lett, ugyanis 2021 őszén már kislányunkkal együtt látogattuk meg Rékát, Norbit, Sacát és az azóta Miskával bővült családjukat.

Első látogatásunkról is írtam akkor, de azóta is úgy érzem, muszáj még többet mutatnom arról a párról, családról, akik a falusi turizmust, vendéglátást olyan magas fokon „űzik”, hogy tényleg azt érzed, családtagként vagy náluk.

Ismerjétek meg őket ti is!

Honnan jött a panzió ötlete nektek?

Réka: 2017-ben Norbi meglátta, hogy eladó a panzió, ekkor én otthon voltam Sacával, aki akkor 8 hónapos volt. Mondta: jó lesz ez neked Réka, jól főzöl, jól bánsz az emberekkel, nem lesz baj, vegyük meg! Futottunk pár kört és belevágtunk!

Mivel foglalkoztál előtte Réka?

Réka: 12 éves korom óta virágkötő szerettem volna lenni. Szüleim nyomására Kecskeméten végeztem a Kertészeti Főiskolán, mint dísznövénytermesztési kertészmérnök. Főiskolai gyakorlatomat Kecskemét egyik neves virágüzletében töltöttem, ahol a lehető legjobb alapokat kaptam. Fantasztikus mestereim voltak Attila, Ági.

Norbi, egy kicsit mesélnél a szakmai utadról?

Norbi: Eredetileg élelmiszeripari-gépésznek tanultam. De Garaczi János, a Tanyacsárda chefje bevitt a konyhára dolgozni, mert ott nyírtam a füvet a suli mellett. Innen indult a szakács szakmai utam. 2006-ban kimentem Franciaországba tanulni egy évre, de végül 8 lett belőle. Itt végig jártam a ranglétrát a tanulótól a szakácson át a chef pozícióig. 2014-ben tértem haza. Itt Szekszárdon helyezkedtem el szakácsként és ezután vágtunk a bele a Horog Étterembe.

Noresa panzió és dekor, így indult a névadás. Mit is jelentett ez pontosan?

Réka: Mivel ez egy 20 éve működő panzió volt (Hirschen néven), szerettünk volna neki új töltetet adni. Egyik éjszaka pattant ki a fejemből ez a mozaikszó, hogy Noresa:

NO-Norbi RE-Réka SA-Sára – Szegény Miska sajnos így járt, de majd kitalálunk erre is valamit!

Milyen a vendégeitek “összetétele”? Kik és honnan érkeznek általában?

Réka: Budapestről sok vendégünk érkezik, de rengetegen jönnek az Alföldről (Szeged, Mórahalom), mert mi vagyunk az első dombvonulat és 1,5 óra alatt itt lehet lenni.

Főleg párok, családosok vagy nagyobb baráti társaságok jönnek. Kisgyereket és kutyát is örömmel várunk. Van pici játszóterünk az udvarban és a szobáinkba kiságyat is el tudunk helyezni, de természetesen etetőszék és egyéb babakellék is rendelkezésre áll a családok számára.

Ez utóbbit én is meg tudom erősíteni, ugyanis 2. alkalommal már a 10 hónapos kiscsajunkkal voltunk és minden pöpec volt!

Egyéb szolgáltatásokat, programokat is kínáltok és segítetek leszervezni a környék csodálatos, természetadta szépségeiben. Mik ezek?

Réka: Több pincészettel is kapcsolatban állunk, így borkostolót és taxit is tudunk szervezni. Illetve a faluban van egy remek dzsiptúra program is, amivel a környékbeli dűlőket meglátogathatják a vendégek.

Ha pedig kézműveskedni támad kedve valakinek, akkor workshopot is tartok nekik. Az általunk összeállított kis programfüzet, amelyben a környékbeli lehetőségek és látnivalók vannak, szintén segít a vendégeinknek tartalmasan kihasználni az itt eltöltött időt.

Hogyan éltétek meg a pandémia első hullámait? Mivel töltöttétek az időt a bezárások alatt?

Norbi: Azt gondolom, hogy minden helyzetben meg kell találni a lehetőséget és ki kell belőle hozni a pluszt. Emiatt is, ebben az időszakban, csinosítottuk a Panziót és az otthonunkat egyaránt. És mivel tudtuk (reméltük), hogy ez nem örökké fog tartani, próbáltunk minél több időt egymással és a barátainkkal együtt tölteni.

Réka: Azért a pandémia alatt is rengetegen rendeltek tőlem akár karácsonyi díszeket, akár anyák napi csokrokat, akár húsvéti díszeket. Hatalmas segítség volt ez mind anyagilag, mind lelkileg átvészelni ezt az időszakot.

Norbi, a Horog étterem chef pozícióját cserélted le a panzió konyhájára 2021-ben. Ez milyen érzés volt számodra?

Norbi: Voltak kollégáim, akik úgy vélekedtek, hogy nyugdíjba vonulok (de attól még messze vagyok)… Sokkal nyugodtabb és vendégközpontúbb ez a fajta vendéglátás, amit itt tudok nyújtani, mint egy nagy forgalmú étteremben.

Sokkal személyesebb a viszonyom a vendégekkel, mivel én szolgálom fel az ételeket is. Így teljes fókuszban ők vannak. A panzió mellett még két vendéglátóegységnek segítem a szakmai útját. mint gasztronómiai tanácsadó. Ez számomra is új dolog, mert ilyet még előtte nem csináltam, de nagyon izgalmas, hogy mindig az adott egységhez kell igazítani a gondolataimat.

Hogyan változott meg általad-veled a panzió működése? Milyen új szolgáltatásokkal bővült a repertoár?

Norbi: Az első gondolatunk az volt, hogy csak a szállóvendégeknek fogunk főzni és kisebb rendezvényeket fogunk lebonyolítani, de az élet egy kicsit másképp hozta.

Nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk, hogy jönni szeretnének enni egy jót. Ez volt az egyik indoka annak, hogy a Panzió már étteremként is működik.

A másik pedig, hogy Szécsi Martin barátom is csatlakozott a Noresa konyhájához, akivel már lassan 6 éve együtt dolgozunk (úgy látszik, nehezen válunk meg egymástól).

Nekünk egyébként nem egy klasszikus étlapunk van. Mi egy 3 fogásos menüsort kínálunk a vendégeinknek, amelyben több leves vagy előétel, főétel és desszert közül lehet választani. Nem csak azt szeretnénk, hogy aki ellátogat hozzánk, egyszerűen csak jóllakjon, mi egyben egy komplex kulináris élményt szeretnénk nekik átadni.

Milyen érzés együtt dolgoznotok? Nem tartottatok tőle?

Réka: A vártnál sokkal jobb, mivel mindkettőnknek megvan a szerepe és hagyjuk érvényesülni a másikat. Természetesen együtt ötletelünk és együtt döntünk mindenben.

Norbi: Sok mindent én intézek már a panzióban, de sok feladat még Rékára hárul, de ebben is nagyon egyezünk. Én vagyok a merészebb, Réka sokszor picit visszaránt a földre.

Most már igazi családi panzióként a gyerekekkel együtt a második otthonotok a Noresa, igaz?

Réka: Igen, csütörtöktől vasárnapig nekünk ez az otthonunk, itt éljük az életünket. Saca nagyon sokszor jön velem az esküvők dekorációját leszedni. Remélem pár év múlva komoly segítségem is lesz. Már van pár törzsvendég család, akikkel nagyon jó barátság alakult ki és a gyerekek alig várják a nyarat, hogy együtt legyenek.

Miska is abszolút mosolygós, kiegyensúlyozott kisgyerek, aki minden vendéget kézfogással üdvözöl.

A mi gyerekeink megszokták, hogy minden hétvégén sok emberrel találkoznak. Nagyon nyitottak és a vendégeknek is mindig van egy pár kedves szavuk hozzájuk.

Most hol tartotok és mik a jövőbeli tervek?

Norbi: Éttermi részünket 2021. december elején indítottuk el és nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk. Ezt szeretnénk tovább vinni, úgy hogy a családias légkör és a vendégekkel való személyes kötetlen viszony megmaradjon.

Réka: Végre elkészült a varázslatos műhelyem, amire annyira régóta vártam. Végre van egy tér, ahol kényelmesen tudunk workshopokat tartani. Van egy hely, ahol nyugodtan alkothatok.

Hála Istennek sok az esküvői dekoráció megkeresésem, ami nekem a nagy szerelem. Áprilistól októberig az időm nagy részét ez teszi ki. Bár mostanában a téli esküvők is nagy divattá váltak.

Én személy szerint azt kívánom nektek, hogy ugyanilyen lelkesedéssel, szeretettel, mosollyal fogadjátok még nagyon sokáig a vendégeiteket!

Nektek pedig kedves olvasók azt kívánom, hogy legyen részetek a Sipos Család csodavilágában!

Tomkó Bori

(Képek: Ezer Boglárka, axxafotokids, Czako Balázs. A fotók a Sipos Család tulajdonát képezik, felhasználásuk nem engedélyezett.)

Ha te is szeretnéd, hogy írjunk vállalkozásodról, éttermedről, kávézódról, szállásodról, írj az info@carrie.hu címre!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.