Szilveszterkor a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől. Ez a jeles nap I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.
Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig nem fix napon volt, hanem előfordult, hogy december 24-én ünnepelték, de olyan is volt, hogy Vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára csúszott.
Csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápa döntésével rögzült január elsejére újév napja.
De mint tudjuk, számos népszokás, babona kapcsolódik szilveszter és újév napjához, amiben a régiek igencsak hittek. Nekünk pedig ugyan mi bajunk lehet, ha kipróbáljuk?
1. Régen úgy vélték, a zaj, az erős fény, a tűzijáték távol tartja, elijeszti a rosszat.
2.Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót kitárták, hogy az óév kimehessen. Ha ugyanis nem távozik, akkor az újév sem tud bejönni.
3.Az újév első napja meghatározza az egész évünket. Amit január elsején cselekszik az ember, az hatással lesz az egész évre. Ezért már régen is igyekeztek tartózkodni a vitáktól, a veszekedéstől, mindenféle rossztól.
4.Aki január elsején korán kel, az friss és egészséges lesz az újévben, aki pedig lustának, betegnek és gyengének érzi magát, az egész évben ilyen lesz.
5.Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
6.Szilveszterkor nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
7.Tilos kivinni a szemetet is, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
8.Az év utolsó napján tilos mosni, varrni – bevarrják a tyúk fenekét – teregetni, seperni – kiseprik a szerencsét – vasalni – kilapítják a szerencsét – és más hasonló házi munkákat végezni.
9.Ahhoz, hogy bővelkedjünk jó ételben és italban az újévben is, az utolsó és első napon lakomát kell tartani.
10.Viszont ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyjunk ételt a hűtőben és a kamrában.
11.Az üres és félig teli tartókat (liszt, cukor, só, bors, stb.) is fel kell tölteni, hogy egész évben bőségben legyünk.
12.Ha üresek a zsebek, a polcok vagy a szekrények, akkor az szegénységet jelent az elkövetkezendő évre, ezért meg kell tölteni azokat is.
13.Sőt, a szerelmesek, házasulandók külön figyeltek régen, hogy a mézes bödön is teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. De egyes vidékeken a gyermekek száját is szokás volt mézzel megkenni ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, és hogy sok édességet ehessen az esztendőben.
14.Ha újév napján édeset eszünk, akkor az egész év édes lesz. Ráadásul, ha rétest eszünk, akkor a boldogságot és az életet hosszúra lehet nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben a töltelék benne, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
15.Újévkor disznót kell enni, mert az kitúrja a szerencsét, szárnyast viszont tilos, mert azok elkaparják azt. A hallal is óvatosnak kell lennünk, mert a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, mivel vele együtt elúszik a háziak szerencséje. Pulykát sem tanácsos enni, mert mérget hoz a házhoz.
16.Az ételekbe azért tettek lencsét, rizst, kölest, mert a sok szemű mag pénzbőséget jelent az újévben.
17.A pogácsába szilveszterkor érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. De a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!
18.Az óév utolsó napján bőségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak, kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha ekkor jóllaknak, egész évben jóllaknak. Egyes vidékeken ezt különösen a kutyára vonatkoztatták, mivel ha annyi a maradék, hogy a kutya is degeszre tömi a bendőjét, akkor gazdagság vár ránk az egész újesztendőben.
19.Nem szabad tartozással kezdeni az újévet, ezért ezeket még az óévben le kell rendezni.
20.Nem szabad semmit kiadni a házból az újév napján, mert akkor sok kiadásunk lesz egész évben.
21.Az ünnepi asztal terítője alá pénzérmét kell tenni, hogy jövőre szerencsénk legyen.
22.Újév napján nem szabad hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót sem szabad használni, mert az elvágja a szerencsénket.
23.Nem mindegy, ki lép elsőként a házba újévet köszönteni. Ha férfi érkezik, az szerencsét hoz. Ha rosszkedvű vendég érkezik, akkor pedig az új évben sok bánat éri a ház népét.
24.Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.
25.Ha mandulaszemet főzünk a lencsébe, az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálja, a babona szerint férjhez megy vagy megnősül a következő esztendőben.
Bárhogy is teszünk, az nagyon fontos, hogy abból kapunk többet a következő évben, amit ilyenkor csinálunk!
Tehát félre a szomorúsággal, a haraggal, a veszekedéssel,
inkább szeressük egymást, saját magunkat és mindazt, amink van.
És persze csak olyat fogadjunk meg, amit meg is tudunk tartani már az újév első napján is!
(kezdőkép: Pexels)
