A természetjáró Indiana Jones, aki megismertette velünk a világot – David Attenborough, a Föld bajnoka

Sir David Attenborough – akit csak úgy ismerünk, mint a Föld nagyapja -, egész életében járta a világot, közben megteremtette a természetfilmezés alapjait, és elhozta nekünk a bolygó kincseit.

Általa ismertük meg a világot, szerettük meg a természetet, és kezdtük el megbecsülni, védelmezni.

David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth-ben, és a leicesteri Egyetem kampuszán nőtt fel, ahol apja, Frederick volt az igazgató. Három fiú közül ő a középső. Attenborough-t természetesen már gyerekkorában is foglalkoztatta a természet, és előszeretettel gyűjtött köveket, kövületeket.

John, Richard és David Attenborough

11 évesen már igen közeli kapcsolatba került a természettel, amikor az egyetem zoológiai tanszékének tarajos gőtéket szállított, méghozzá darabját három penny-ért. Persze azt az információt megtartotta magának, hogy a tanszék épületétől öt méterre található tóból halászta ki őket. Otthonukban gyakran megfordultak Nobel-díjas fizikusok és biológusok, akik szintén nagy hatással voltak az ifjú természetrajongóra.

1945-ben ösztöndíjat nyert a cambridge-i Clare College-ba, ahol geológiát és zoológiát tanult, majd természettudományi diplomát szerzett. Két évvel később behívták a Királyi Haditengerészethez. Miután leszerelt, Attenborough gyermektudományi tankönyveket szerkesztett egy kiadónál. Idővel kiábrándult a munkából, és 1950-ben rádiós produceri állásra jelentkezett a BBC-hez.

Bár erre a posztra nem vették fel, pár nappal később visszahívták a televíziós részlegre, és miután elvégezte az előírt képzést, 1952-ben teljes munkaidőben csatlakozott a BBC-hez. Időközben, 1950-ben megházasodott, és feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Orielt. A párnak két gyermeke született, Robert és Susan.

Viszont épp csak belekóstolt a műsorvezetésbe, mikor lecserélték, mivel főnöke szerint túl nagyok a fogai. Ezért inkább az ismeretterjesztő sorozatok producere lett. Mindjárt el is készítette és bemutatta az Animal Patterns című háromrészes sorozatot, majd a Zoo Quest-et, aminek köszönhetően rövid időn belül a műsorvezető lett. Nagyjából ezután kezdett saját dokumentumfilmeket készíteni. Az 1960-as évek elején Attenborough visszatért Londonba, hogy továbbtanulhasson szociálantropológiát és filmezést. A kis szünet után visszatért a BBC-hez.

1965 márciusában lett a BBC 2 vezetője, közben saját műsorokat készített. Emellett neki lehet hálás minden Monty Python rajongó, mivel engedte a Repülő Cirkusz filmet megjelenni, így válhattak a brit-vígjáték legnagyobb alakjává. Ezt is köszönjük, David!

Szóval természetbúvárunk elkezdte járni a világot, ide-odarepkedett, a Föld legcsodásabb és legtitkosabb zugaiba is eljutott.  Tanzániában filmezett elefántokat, három részes sorozatot készített az indonéz Bali szigetének kultúrtörténetéről. Megfigyelhette a gyilkos bálnák vadászatát, gorillákkal pacsizott, egyszóval nincs még egy olyan ember, aki ennyire közeli viszonyba került volna a természettel.

Közben megváltoztatta a csatorna identitását, és létrehozott valami forradalmian újat. Nem cukiskodni akart, meg a bulvárvonalat erőltetni, hanem értékeket közvetíteni. A zene, a művészetek, a szórakoztatás, a régészet, az utazás, a dráma, a sport, az üzlet, a tudomány és a természettudomány egyaránt helyet kapott a heti menetrendben. Egyik legjelentősebb döntése az volt, hogy megrendelt egy 13 részes sorozatot a nyugati művészet történetéről.

1972-ben Attenborough-t javasolták a BBC főigazgatói posztjára, de ő inkább a következő év elején otthagyta posztját, hogy visszatérjen a teljes munkaidős műsorkészítéshez. Onnantól kezdve végképp az utazásnak szentelte életét, és elhozta ezt a mesés világot azoknak, akik a tévé képernyő előtt ülnek.

Ám sajnos 1997-ben nem kis tragédia érte a mi kedvenc természetfilmesünket. Felesége agyvérzést kapott, és azonnal hazarepült az új-zélandi forgatásról. Még szerencsére élve találta szerelmét, aki kómában feküdt a kórházban. Azt az estét vele töltötte, de sajnos másnap elhunyt. Ez akkora csapás volt számára, amiből nehezen tudott felállni.

Egyébként a magyar nézőket a híres trilógiájával nyerte meg az: Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai műsorokkal. Később jött Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat. Nem lehetett nem szeretni a természet Indiana Jones-szát, aki hátizsákkal járja a világot, barátságos, csevegős hangnemben mesél kalandjairól, és bemutatja nekünk ezt a hatalmas világot és rejtett kincseit.

Ráadásul folyamatosan új technológiákat alkalmaztak műsorai készítése közben, így évről-évre még látványosabb, fantasztikusabb felvételeket kaphattunk. A munkássága éke, a Bolygónk, a Föld, az első HD-ben forgatott természetfilm. Természetesen egy halom díjjal kitüntették az évtizedek alatt (Emmy, Indira Gandhi, stb.), és ő az egyetlen olyan ember, aki BAFTA-díjat nyert fekete-fehér, színes, HD, 3D és 4K-s kategóriában is.

A ’90-es években nyugdíjas korba lépett, de mit számított ez egy olyan embernek, aki egész életében úton volt, kutatott és sztorizott. Még az sem állíthatta meg, hogy 2013 júniusában pacemakert ültettek be neki, 2015-ben pedig dupla térdprotézist. Ezek sem tarthatták vissza attól, hogy a világot járja, elhozza nekünk a csodáit, és népszerűsítse a természetvédelmet.

2014-ben hunyt el 91 éves korában bátyja, Lord Richard Attenborough, a világhírű angol színész és filmrendező, akit többek között a Jurrasic Parkban vagy az Elizabeth-ben láthattunk. Legkisebb testvérük John, aki teljesen más területen (autóipar, pénzügy) dolgozott, 2012-ben távozott az élők sorából.

2017-ben David elkészítette a Kék bolygó folytatását, a Kék bolygó II-ben pedig nagyobb hangsúly került a vesszőparipájára: a klímaváltozásra. Hosszú évek óta szószólója a globális felmelegedésnek, és a műanyagszemét által okozott károknak.

Több oldalon keresztül lehetne sorolni munkásságát és erőfeszítéseit, hiszen több tucat könyvet írt, és talán annál is több dokumentumfilmet készített. Legalább tízszer megkerülte a Földet, több mint tíz olyan állat és növény létezik, amely David Attenborough után kapta a nevét, mint például az 1998-ban felfedezett új hangyászsün faj, az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi).

Elsőként kapta lencsevégre az állatok éjszakai életét, és ő mutatta be először színes felvételeken a víz alatt világot.

1985 óta Sir-nek illik szólítani, ugyanis II. Erzsébet lovaggá ütötte munkásságáért. 2022-ben pedig megkapta a Föld bajnoka címet az ENSZ Környezetvédelmi Programjától.

De hát lássuk be: mindez nem meglepő olyan tekintetben, hogy egész életében a világot járta és kutatta. Minden tisztelet és elismerés jár neki, hiszen nélküle sokkal kevesebbet tudnánk erről a pazar bolygóról.

2020-ban a Netflix csatornán jelent meg lebilincselő és egyben igencsak elgondolkodtató Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet), melyben elmeséli életének és a Föld evolúciójának a történetét, miközben gyászolja az elveszett vadont, és elmondja, hogyan képzeli el a jövőt.

Maradt még itt két kis érdekesség Földünk megmentőjétől: technikailag nem állatbarát. Saját bevallása szerint nem szereti a pókokat, a gilisztákat, hanem lebilincselőnek, érdekesnek tartja őket. Inkább intellektuális, esztétikai élvezetet nyújtanak neki.

És ha újjászületne, akkor a leglustább lényként, egy lajhárként térne vissza a Földre. Ez valahol nem meglepő, hiszen az élete az örökös jövés-menésből állt. Valamikor neki is kell pihennie.

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek: Pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.