Összesen 18 Grammy-díj díszítette élete során a polcát, plusz 7 tiszteletbeli diploma a legnívósabb egyetemektől.
Olyan elnökök beiktatási ünnepségén énekelt, mint Barack Obama, Jimmy Carter és Bill Clinton. Sőt, 2005-ben Elnöki Szabadság-érdemrenddel díjazták, ezzel ismerve el kiemelkedő munkásságát a zenében. Nemcsak énekesnőként, hanem emberként is jelesre vizsgázott és a fekete – illetve a női – egyenjogúság szimbólumának tartották.
Aretha Louise Franklin 1942. március 25-én született Barbara és Clarence LaVaughn gyermekeként Memphisben. Apja baptista lelkész és prédikátor volt, míg édesanyja zongoraművész és énekes. A szülők hamar elváltak a férj hűtlenkedései miatt, Barbara pedig szívrohamban meghalt, amikor Aretha kilenc éves volt, így a nagymamája és más rokonok gondoskodtak róla. A kislány hamar megtanult zongorázni és kiderült, hogy tehetségesen énekel.
Édesanyja halála után a helyi templomban kezdett énekelni, majd apja gyakran magával vitte prédikátori turnéira. Menedzsereként segített neki aláírni első szerződését, és 1956-ban kiadták Aretha első kislemezét, a Never Grow Oldot, ami a templomi énekeit tartalmazta. Első nagylemeze 1961-ben jelent meg a Columbia gondozásában, az Aretha: With The Ray Bryant Combo, ami nyomban felkerült a toplistákra, akárcsak a Won’t Be Long című szám a Billboard Hot 100-ra. A Rock-a-Bye pedig meghozta neki a nemzetközi sikert.
1967-ben átment az Atlantic Recordshoz és a legújabb albumán található I Never Loved a Man című dal akkorát szólt, hogy elérte az első helyet az R&B listán, és a Billboard Hot 100-on a kilencedik lett. Ugyancsak első helyen kötött ki az R&B listán a Respect, ami Otis Redding dala volt eredetileg, de Aretha franklinesítette és ezzel védjegyévé tette a számot.
1968-ra a nemzet legsikeresebb énekese lett. Ebben az évben adta ki a legkelendőbb albumait, a Lady Soult és Aretha Now-t, amelyek olyan népszerű slágereket is magukba foglaltak, mint a Chain of Fools, az Ain’t No Way, és a Think.
A 70-es években többször együtt énekelt a Sweet Inspiration nevű lánycsapattal, melyben Cissy Houston is tag volt. Jó barátságban lettek, olyannyira, hogy lányának, Whitney Houstonnak Aretha lett a keresztanyja.
A nyolcvanas évek elején elhagyta az Atlantic Recordsot az Arista Recordsért. Ebben az időszakban sokszor voltak elégedetlenek vele a rajongók és a kritikusok, akik szerint pénzért hajlandó volt gyengébb számokkal előrukkolni. Viszont sokat dobott helyzetén az 1980-as The Blues Brothers című film, amiben pincérnőként szerepelt.
Aztán tovább lendített karrierjén az 1985-ös albuma, a Who’s Zoomin’ Who?, ami platina minősítést kapott. Az album jóval több, mint egymillió példányban kelt el a Freeway of Love és az Another Night számoknak köszönhetően. Két évvel az albumot követően helyet kapott – nőként elsőként – a Rock and Roll Hall of Fame-ben.
Felmerülhet a kérdés, miért nem járt Európában turnézni. Nos, erre a válasz egy 1984-es repülőgép-szerencsétlenség, ami után nem szállt gépre. Busszal turnézott, de szigorúan csak Észak-Amerikában.
Ám így sem volt unalmas a díva élete, ugyanis a 2000-es években sem pihent. Utolsó Arista albuma, a So Damn Happy 2003-ban jelent meg, és a Grammy-díjas Wonderful dalt tartalmazta. 2011-ben a saját lemezkiadója, az Aretha’s Records dobta piacra az Aretha: A Woman Falling Out of Love című albumot. 2017-ben adta ki legutolsó lemezét, a Brand New Me-t, és ugyanebben az évben turnézott utoljára.
Ezt az egyáltalán nem hétköznapi, és fénylő karriert úgy építette fel, hogy 12 évesen terhes lett, és 1955-ben életet adott első gyermekének, Clarence-nek, akinek édesapja Donald Burk, az énekesnő korábbi iskolatársa volt.
14 évesen világra hozta második gyermekét, Edwardot. Amíg Franklin a karrierjét ápolta vagy éppen a barátaival lógott, a nagymamája, Rachel és nővére, Erma nevelték a gyermekeit, akikből rövidesen három lett. 1964-ben megszületett ifj. Ted White, az aktuális férjétől, ugyanis 18 éves korában hozzáment Ted White-hoz, aki több éven át bántalmazta az énekesnőt, de csak 1969-ben váltak el.
Egy évvel később megszületett a negyedik, legfiatalabb fia Kecalf, méghozzá a menedzserétől, Ken Cunninghamtől. Újrapróbálkozott a házassággal is, és 1978-ben hozzáment Glynn Turman színészhez, és ezzel Franklin mostohaanyja lett Turman előző házasságából származó három gyermekének. Ez a házasság sem tartott sírig, 1984-ben elváltak. Habár a következő kedvesével, Willie Wilkersonnal többször is eljegyezték egymást, sosem keltek egybe.
Második házassága többek között azért is romlott meg, mert a férj nem díjazta, hogy felesége hazaköltözött az apját ápolni, akit 1979-ben kétszer is lelőttek közvetlen közelről, amikor betörtek az otthonába. Fél évig volt kórházban, majd 24 órás felügyelet mellett hazaengedték. Két évvel később költözött csak haza Aretha Detroitba, hogy részt vegyen apja ápolásában, aki néhány évvel később, 1984-ben elhunyt.
Az aranytorkú énekesnőnek is voltak egészségügyi gondjai, kezdve azzal, miszerint sok éven át küzdött a súlyproblémáival. Egy időben láncdohányos volt, de miután észrevette, milyen sokat ront a hangján, leszokott róla. 2010-ben, – mikor tiszteletbeli diplomát kapott a Yale Egyetemen – több koncertet is lemondott, hogy megműttessen egy daganatot, amiről nem árult el részleteket. Ám a későbbi években is gyakran mondott le koncerteket az egészségi állapotára hivatkozva.
2018. augusztusában arról számoltak be: Franklin súlyosan megbetegedett otthonában, a detroiti Riverfront Towersben. Hospice gondozás alatt állt, és barátai, illetve családtagjai vették körül. Sajnos 2018. augusztus 16-án, 76 évesen eltávozott közülünk. A halál oka rosszindulatú hasnyálmirigy daganat volt.
A detroiti Woodlawn temetőben helyezték örök nyugalomra a páratlan énekesnőt 2018. augusztus 31-én.
(képek: Pinterest)
