A gengszterfilmek koronázatlan királya – Robert De Niro, az átváltozóművész

Dráma, vígjáték, akció, thriller. De még a romantikára és fantasy-re is volt példa. Robert De Niro a világ egyik legismertebb és ezzel együtt legnépszerűbb színésze, aki az elmúlt évtizedekben döbbenetes tehetségéről tett tanúbizonyságot.

Fiatalon szexi olasz csődör volt, most a 80-hoz közelítve inkább cuki nagypapa, de egy valami sosem változott: munkássága legendává emelte őt.

Robert Anthony De Niro, az ifjabb, 1943. augusztus 17-én született New York City Manhattan kerületében, Virginia Admiral és id. Robert De Niro festők egyetlen gyermekeként. Két éves korában elváltak, miután apja bejelentette, hogy meleg. Édesanyja nevelte, de apja a közelben lakott, és gyermekkorában szoros kapcsolatban maradt De Niróval. Apja Bobby Milk-nek becézte vagyis tejes Bobby-nak a hófehér, sápadt bőre miatt. Szülei akarata ellenére nagyszülei titokban megkeresztelték De Nirót, hogy katolikus legyen.

Robert De Niro korán, mindössze tízévesen, egy iskolai előadáson lépett először színpadra, a Gyáva Oroszlánt alakította az Óz, a csodák csodája című darabban. De Niro a Rhodes Előkészítő Iskolában járt, mikor úgy találta: a fellépés az egyik módja annak, hogy enyhítse félénkségét, ezért 16 évesen abbahagyta a középiskolát és megkezdte színészi pályafutását. Később a HB Studio-ban és Lee Strasberg Színész Stúdiójában tanult színészetet.

1968-ban főszerepet kapott az Üdvözletek című szatirikus filmben és ezzel kezdetét vette az évekre szóló, szoros munkakapcsolata Brian De Palma rendezővel, aki átváltozóművésznek is nevezte. Ám nemcsak a karaktereit, hanem a testét is képes volt változásra bírni. Például a Taxisofőr filmhez New Yorkban kiváltott egy taxiengedélyt, és egy hónapon át napi 15 órában fuvarozta az embereket.

A filmtörténelem egyik leglátványosabb külső átalakulása is hozzá kötődik:
a Dühöngő bikához bokszleckéket vett, 30 kilót magára szedett
és három alkalommal is ringbe szállt, amiből kettőt meg is nyert.

Az Aki legyőzte Al Caponét és a Cape Fear című filmekhez is kellett még mit gyúrnia magán, bár az utóbbi esetén még egy fogorvosnak is fizetett azért, hogy elcsúfítsa a fogait, majd utána vissza is állítsa őket.

De nem Brian De Palma volt az egyedüli, akivel szívesen dolgozott együtt és jó kapcsolatot ápolt, ugyanis 1973-ban kezdett el együttműködni Martin Scorsese-vel, amikor feltűnt az 1973-as Aljas utcákban. Bár kapcsolatuk ennél jóval korábbi: mindketten a New York Kis-Itália negyedében nőttek fel, néhány tömbre laktak egymástól, bár csak évekkel később derült ki, hogy látásból már ismerik egymást.

Az igazán nagy sikert az 1974-es Keresztapa II. hozta meg neki, amiért még a szicíliai dialektust is kész volt elsajátítani. A film kasszasiker lett és De Niro 1975 -ben elnyerte első Oscar-díját, mint a legjobb férfi mellékszereplő. Ezt jelölések sorozata követte, például a Taxisofőrért,  A szarvasvadászért és a következő aranyszobrocskát az 1981-es Dühöngő bika hozta meg, amelyet egy  Golden Globe-díj is kísért. Mindkettőt a legjobb férfi főszereplő kategóriában nyerte el. 1993-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon besöpört egy Arany Oroszlán -Életműdíjat, de főként jelölésekkel gazdagodott, amelyek mind-mind a teljesítményét és tehetségét dicsérik.

A magánélete sem bizonyult egysíkúnak: 1976-ban feleségül vette Diahnne Abbott színésznőt. Ebből a házasságból egy fiuk született, Raphael. A jótét lélek De Niro örökbe fogadta a színésznő korábbi kapcsolatából született lányát, Drenát. Pár évvel később elváltak és későbbi élettársától, Toukie Smithtől ikrei születtek: Julian Henry és Aaron Kendrick De Niro, akiket egy béranya hordott ki. 1997-ben újfent megnősült, ezúttal Grace Hightower színésznőre esett a választása, akitől egy fia született, Elliot. Végül 21 év után elvált a pár 2018-ban, azóta viszont az exneje próbál minden pénzt kifacsarni a filmcsillagból, így többek között emiatt sem pihenhet és kell folyamatosan újabb meg újabb szerepeket elvállalni.

Korábban az egészsége is megnehezítette életét és 2003-ban prosztatarákot diagnosztizáltak nála, de miután megműtötték szerencsére teljesen felépült. Ugyanakkor biztos örömére szolgált, hogy 2004-től olasz állampolgár is, nemcsak amerikai, mivel Olaszország tiszteletbeli állampolgársággal ruházta fel De Nirót karrierje elismeréseként.

Hosszú évtizedeken át termelte a jobbnál jobb filmeket különböző műfajokban: Bronxi mese, Csak egy kis pánik, Apádra ütök, Nagyfater elszabadul, Az ír és megannyi filmmel tett bennünket gazdagabbá. Tutira tud mindenki legalább egy olyan filmet mondani, amit szeret, és amiben De Niro szerepel.

És végül egy nagyon igaz mondás a színészóriástól:

“Amikor színészkedsz, más emberek életét élheted, anélkül,

hogy tetteidért vállalnod kellene a felelősséget.”

Wadolowski-Balogh Orsolya

(képek forrása: Pinterest)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.