„A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?” – Albert Einstein, a nagybetűs zseni

Einstein úttörő tudományos eredményeinek köszönheti, hogy neve a zsenialitás szinonimájává vált.

A zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikust a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják, de híres volt még pacifista nézeteiről is. Zsenialitása lehetővé tette, hogy előre képes legyen „megjósolni” olyan dolgokat, amelyek 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítást nyertek.

1879. március 14-én született a németországi Ulmban. Édesanyja Pauline Koch, míg édesapja, Hermann Einstein, aki kezdetben ágytollkereskedéssel foglalkozott, később pedig nyitott egy elektrokémiai műhelyt. A kis Albert négyéves kora után kezdett csak beszélni, viszont már hatéves korától hegedűórákra járt.

A matematikával először 12 éves korában ismerkedett meg közelebbről.

Van egy általános tévhit Eintseinnel kapcsolatban, miszerint megbukott matematikából, csakhogy ez nem igaz! Németországban tanult, ahol a legjobb osztályzat az 1-es volt, ő pedig a legtöbb esetben azzal büszkélkedhetett.

A leendő Nobel-díjas, 15 éves korában elhagyta Németországot, hogy elkerülje az állam által elrendelt katonai szolgálatot, így a középiskolát Svájcban fejezte be, ahol szintén kitűnő tanulónak, sőt, egyenesen csodagyereknek számított!

1896-ban Einstein lemondott württembergi állampolgárságáról (Württemberg autonóm királyság volt Németországban) és beiratkozott a Zürichi Műszaki Egyetemre. Két évvel később merült el egy szenvedélyes szerelmi viszonyban Mileva Maric-szal, a szerbiai osztálytársnőjével. A pár később összeházasodott, és érettségi után két fiuk született. Ám egy évvel azelőtt, hogy megkötötték volna a házasságot, Maric egy törvénytelen lányt is szült, aki a Lieserl nevet kapta.

A géniusz soha nem beszélt a gyermekéről a családjának, és az életrajzírók csak a nyolcvanas évek végén megvizsgált magániratai révén szereztek tudomást a lány létezéséről. A sorsa a mai napig rejtély. Egyes tudósok úgy gondolják: Lieserl 1903-ban meghalt skarlátban, míg mások úgy vélik, hogy túlélte a betegséget, és Maric szülőhelyén, Szerbiában adták örökbefogadásra.

Einstein ragyogó csillagnak számított
a Zürichi Műszaki Főiskolán töltött évek alatt.

Az 1900-as érettségi során megkapta tanári diplomáját, ám a fiatal fizikus nem talált tanári állást, így a Svájci Szabadalmi Hivatalban helyezkedett el szabadalomvizsgálóként. 1905-ben négy forradalmi cikket tett közzé, amelyek bevezették a köztudatba a híres tömeg-energia egyenértékűséget és a különleges relativitáselméletet.

Miután az 1910-es évek elején Mileva Maric-szal kötött házassága tönkre ment, elhagyta családját és Berlinbe költözött, ahol új kapcsolatot kezdett unokatestvérével, Elsa Löwenthallal. Ő és Maric végül 1919-ben elváltak. A megállapodás részeként Einstein éves járandóságot ígért neki, plusz a Nobel-díj után járó pénzt, amelyben rendkívül bízott, hogy megnyeri.

Maric beleegyezett, és Einstein később egy kisebb vagyont adott át, amikor 1921-ben megkapta a díjat a fényelektromos jelenségért. Addigra elvette Elsát, aki felesége maradt 1936-os haláláig.  Elsa első házasságából született két lányát együtt nevelték, de közös gyermekük nem született.

Noha hagyományosan nem volt vallásos, Einstein mély kapcsolatot érzett zsidó gyökereivel, és gyakran fellépett az antiszemitizmus ellen. A harmincas évektől, egészen a második világháborúig  segített amerikai vízumhoz jutni a zsidóüldözés elől menekülő európaiaknak és részben ő alapította az 1933-ban létrejött Nemzetközi Mentő Egyletet. Munkásságának köszönhetően 1952-ben, az izraeli kormány felkérte, legyen ő a második elnökük, de szerényen visszautasította a lehetőséget.

Nemcsak az antiszemitizmus ellen állt ki, hanem ugyanilyen szenvedélyes szószólója volt nukleáris leszerelésnek, a fegyverkísérletek ellenőrzésének és az egységes világkormányzat létrehozásáért.

Mikor Hitler 1933-ban hatalomra került, a tálentum elhagyta Berlint és az Egyesült Államokba költözött, ahol a New Jersey-ben található, Princeton-i Institute for Advanced Study állandó előadója lett. 1940-ben meg is kapta amerikai állampolgárságát.  Viszont a pacifista, az állampolgári jogok támogatása gyanút keltett J. Edgar Hoover, az FBI igazgatójában és az iroda figyelni kezdte Einsteint, amint betette a lábát az országba.

Életének utolsó negyven évét azzal töltötte,
hogy a gravitációt és az elektromágnesességet egyesítse,
és ezzel új értelmet adott a kvantummechanikának.

Végül a lángész 1955 áprilisában hunyt el álmában. Halálát a megnagyobbodott hasi fővéna okozta. Azt kérte, holttestét hamvasszák el, – ami meg is történt és szét is szórták egy ismeretlen helyen – de Thomas Harvey, a Princeton patológusa, a család engedélye nélkül eltávolította agyát, és megtartotta abban a reményben, miszerint ezáltal rájön a zsenialitásának titkaira.
Egy későbbi 1999-es vizsgálat szerint a belső fali lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál, ami matematikai képességekért a térlátásért felelős.

De nem kell tudományos bizonyíték, anélkül is nyilvánvaló,
hogy igazi zseni volt.

Az a fajta, amelyik csak százévente születik és ezt támasztják alá az alábbi, mélyen elgondolkodtató idézetei is:

„Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.”

„Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.”

„A lét válna kibírhatatlanul unalmassá, ha nem próbálnánk megfejteni azokat a titkokat, amelyeket Isten elrejtett előttünk.”

„Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.”

„Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes!”

„A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos.”

„A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”

Wadolowski-Balogh Orsolya

(kezdőkép: Pixabay, további képek: Pinterest)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

„Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod tenni” – Walt Disney, a mesegyáros

„Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni” – Jászai Mari, a férfifaló színésznő

„Az ember nem beszél soha arról, ami fáj, hanem szótlanul elviseli” – Márai Sándor, aki sosem lelte otthonát

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük